İçeriğe atla

Asa-yı Musa/hu: Revizyonlar arasındaki fark

"== Mózes Botja Első rész ==" içeriğiyle yeni sayfa oluşturdu
("<center>بِاسْمِهِ سُبْحَانَهُ</center>" içeriğiyle yeni sayfa oluşturdu)
 
("== Mózes Botja Első rész ==" içeriğiyle yeni sayfa oluşturdu)
1. satır: 1. satır:
<languages/>
<languages/>
<center>[[Kicsoda Bediüzzaman Said Nursi, és mi a Risale-i Nur]]</center>




13. satır: 16. satır:




<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
Az Ő nevében, dicsőség Neki!
<center>بِاسْمِهِ سُبْحَانَهُ وَاِنْ مِنْ شَىْءٍ اِلاَّ يُسَبِّحُ بِحَمْدِهِ</center>
<center>اَلسَّلاَمُ عَلَيْكُمْ وَرَحْمَةُ اللهِ وَبَرَكَاتُهُ اَبَدًا دَاۤئِمًا</center>
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
És nincs semmi, ami ne az Ő dicséretét zengené.
'''Aziz, sıddık kardeşlerim!'''
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
Béke legyen veletek, és Allah kegyelme és áldásai, örökké és örökké!
Madem Risale-i Nur, makine ile taammüm etmeye başlamış ve madem felsefe ve hikmet-i cedideyi okuyan mektepliler ve muallimler çoklukla Risale-i Nur’a yapışıyorlar. Elbette bir hakikat beyan etmek lâzım geliyor. Şöyle ki:
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
'''Kedves, hűséges testvéreim!'''
Risale-i Nur’un şiddetle tokat vurduğu ve hücum ettiği felsefe ise mutlak değildir, belki muzır kısmınadır. Çünkü felsefenin hayat-ı içtimaiye-i beşeriyeye ve ahlâk ve kemalât-ı insaniyeye ve sanatın terakkiyatına hizmet eden felsefe ve hikmet kısmı ise Kur’an ile barışıktır. Belki Kur’an’ın hikmetine hâdimdir, muaraza edemez. Bu kısma Risale-i Nur ilişmiyor.
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
Most, hogy a Risale-i Nurt gépekkel sokszorosítják, és szélesebb körben terjed, és számos diák és tanár, akik a modern tudományokat és filozófiát tanulmányozzák, követi és ragaszkodik hozzá, egy pontot részletesen el kell magyaráznunk.
İkinci kısım felsefe ise dalalete ve ilhada ve tabiat bataklığına düşürmeye vesile olduğu gibi sefahet ve lehviyat ile gaflet ve dalaleti netice verdiğinden ve sihir gibi hârikalarıyla Kur’an’ın mu’cizekâr hakikatleriyle muaraza ettiği için Risale-i Nur ekser eczalarında mizanlarla ve kuvvetli ve bürhanlı muvazenelerle felsefenin yoldan çıkmış bu kısmına ilişiyor, tokatlıyor; müstakim, menfaattar felsefeye ilişmiyor. Onun için mektepliler, Risale-i Nur’a itirazsız çekinmeyerek giriyorlar ve girmelidirler.
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
A Risale-i Nur nem általánosságban támadja a filozófiát, hanem csak annak ártalmas válfaját. Mert az a filozófia és bölcsesség, amely az emberi társadalom életét szolgálja, az erkölcsöt és az emberi fejlődést, az ipart és a haladást, az megfér a Kegyes Korán mellett. Valójában az ilyen filozófia szolgálja a Kegyes Korán bölcsességét, nem pedig ellentmond neki. Az ilyen filozófiával nem bajlódik a Risale-i Nur.
Fakat gizli münafıklar nasıl ki bir kısım hocaları bütün bütün manasız ve haksız bir tarzda, ehl-i medresenin ve hocaların hakiki malı olan Risale-i Nur aleyhinde istimal ettikleri gibi; bazı felsefecilerin enaniyet-i ilmiyelerini tahrik edip Nurlar aleyhinde istimal etmek ihtimaline binaen, bu hakikat Asâ-yı Musa ve Zülfikar mecmuaları başında yazılsa münasip olur.
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
Ami a másik fajtát illeti, mivel az tévelygésbe, ateizmusba és a naturalizmus mocsarába vezet, és a gonoszság, kizsákmányolás, óvatlanság és tévelygés kiváltó oka, és mivel megbűvölő csodáival ellentmond a Korán csodálatos igazságainak, a Risale-i Nur megtámadja, és lesújt rá a hasonlatainak nagy részében megtalálható alapos bizonyítékokkal. A jóakaratú, helyes úton járó filozófiát nem támadja. Ezért a világi iskolák tagjai is habozás vagy kifogások nélkül fogadhatják magukévá a Risale-i Nurt.
'''Said Nursî'''
</div>


<nowiki></nowiki>


'''Said Nursi'''


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
<center>بِاسْمِهِ سُبْحَانَهُ</center>
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
İmam-ı Ali (radıyallahu anh) “Celcelutiye”sinde pek kuvvetli ve sarahate yakın bir tarzda Risale-i Nur’dan ve ehemmiyetli risalelerinden aynı numara ile haber verdiğini, Yirmi Sekizinci Lem’a ile Sekizinci Şuâ tam ispat etmişler. Ve İmam-ı Ali (radıyallahu anh) Risale-i Nur’un en son risalesini Celcelutiye’de وَ اس۟مُ عَصَا مُوسٰى بِهِ الظُّل۟مَةُ ان۟جَلَت۟ fıkrasıyla haber veriyor.
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
Az Ő Nevében, dicsőség Neki!
Biz bir iki sene evvel Âyetü’l-Kübra’yı en son zannetmiştik. Halbuki şimdi altmış dörtte (miladî 1948) telifçe Risale-i Nur’un tamam olması ve bu cümle-i Aleviyenin mealini yani karanlığı dağıtacak, asâ-yı Musa (as) gibi ışık verecek, sihirleri iptal edecek bir risaleden haber vermesi ve bu mecmuanın “Meyve” kısmı bir müdafaa hükmüne geçip başımıza çöken dehşetli, zulümlü zulmetleri dağıttığı gibi “Hüccetler” kısmı da Nurlara karşı cephe alan felsefe karanlıklarını izale edip Ankara ehl-i vukufunu teslime ve takdire mecbur etmesi ve istikbaldeki zulmetleri izale edeceğine çok emareler bulunması ve asâ-yı Musa (as) bir taşta on iki çeşme akıtmasına ve on bir mu’cizeye medar olmasına mukabil ve müşabih bu son mecmua dahi “Meyve” on bir mesele-i nuraniyesi ve “Hüccetullahi’l-Bâliğa” kısmı on bir hüccet-i kātıası bulunması cihetinde bize kanaat verdi ki: İmam-ı Ali radıyallahu anh, o fıkra ile doğrudan doğruya bu Asâ-yı Musa ismindeki mecmuaya bakar ve ondan tahsinkârane haber veriyor.
 
</div>
A Huszonnyolcadik Ragyogás és a Nyolcadik Sugár ugyanennyiszer bizonyította, hogy Imám Ali (r.a.) szinte egyértelműen hírt adott a Risale-i Nurról és fontos értekezéseiről a Dzsaldzsalutijjában. Ugyancsak a Dzsaldzsalutijjában ezekkel a szavakkal vetítette előre a Risale-i Nur utolsó értekezését: „És Mózes Botjának nevével a sötétség fel lesz oszlatva!”
 
Néhány évvel ezelőtt még azt hittem, hogy a Legnagyobb Jel lesz a Risale-i Nur utolsó része, de most, mivel 64-ben (1944) be lett fejezve; és mivel a fenti sorok hírt adnak egy értekezésről, amely feloszlatja a sötétséget, fényt ad, és szembeszáll a varázslással; és mivel ennek a gyűjteménynek az első darabja, a Hit gyümölcsei védőbeszédünkként szolgált, és feloszlatta a ránk ereszkedett félelmetes sötétséget; és a második rész feloszlatta a filozófia sötétségét, amely támadást intézett a Risale-i Nur ellen, és rákényszerítette az ankarai szakértőbizottságot, hogy meghódoljon előtte és értékelje; és mivel számos jele van annak, hogy el fogja oszlatni a jövő sötétségét is; és mivel Mózes (a.s.) botja nyomán tizenkét forrás tört elő a földből, és tizenegy csodának volt az eszköze – ezért ez a gyűjtemény is a Hit gyümölcseinek tizenegy fényt adó témáját tartalmazza, és tizenegy erős bizonyítékot a Döntő Bizonyítékra. Mindezek azt a meggyőződést keltették bennem, hogy a fenti sorokkal Imám Ali (r.a.) közvetlenül erre a gyűjteményre célzott, amelynek a címe Mózes botja, és hogy előrevetítette és örömmel üdvözölte megszületését.
 
'''Said Nursi'''


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
<span id="Asâ-yı_Musa’dan_Birinci_Kısım"></span>
'''Said Nursî'''
== Mózes Botja Első rész ==
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
'''A Hit Gyümölcsei'''
== Asâ-yı Musa’dan Birinci Kısım ==
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
(A Denizli börtön gyümölcse)
'''DENİZLİ HAPSİNİN BİR MEYVESİ'''
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
Ez a Risale-i Nur védelmezése az ateizmussal és abszolút hitetlenséggel szemben. Ez a valódi védőbeszédünk bebörtönzésünk idején, mert csak ez az, amin dolgozunk.
Zındıka ve küfr-ü mutlaka karşı Risale-i Nur’un bir müdafaanamesidir. Ve bu hapsimizde hakiki müdafaanamemiz dahi budur. Çünkü yalnız buna çalışıyoruz.
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
Ez az értékezés a Denizli börtön gyümölcse és ajándéka, és két péntek termése.
Bu risale, Denizli Hapishanesinin bir meyvesi ve bir hatırası ve iki cuma gününün mahsulüdür.
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
'''Said Nursi'''
'''Said Nursî'''
</div>