İçeriğe atla

On Birinci Şuâ/hu: Revizyonlar arasındaki fark

"Miközben ezen tűnődtem az eskişehiri börtönben, egy gonoszságot és tévelygést terjesztő, emberi sátánhoz hasonló kollektív személyiség öltött alakot előttem, és azt mondta: - Meg akarjuk tapasztalni az élet minden örömét és élvezetét, és másoknak is meg akarjuk mutatni, ne avatkozz közbe!" içeriğiyle yeni sayfa oluşturdu
("فَلَبِثَ فِى السِّج۟نِ بِض۟عَ سِنٖينَ (<ref> Allah, a Kegyelmes, az Irgalmas nevében.<br> “ezért József börtönben maradt néhány évig” (12:42) </ref>) Az ája egyik belső jelentése szerint József próféta (a.s.) a rabok támogatója, és a börtönt „József iskolájának” is nevezhetjük. Mivel másodszor fordult elő, hogy a Risale-i Nur diákjait nagy számban küldik börtönbe, ezért tanulnunk és..." içeriğiyle yeni sayfa oluşturdu)
("Miközben ezen tűnődtem az eskişehiri börtönben, egy gonoszságot és tévelygést terjesztő, emberi sátánhoz hasonló kollektív személyiség öltött alakot előttem, és azt mondta: - Meg akarjuk tapasztalni az élet minden örömét és élvezetét, és másoknak is meg akarjuk mutatni, ne avatkozz közbe!" içeriğiyle yeni sayfa oluşturdu)
90. satır: 90. satır:
„Legalább úgy élhetünk, mint az állatok, örömök és élvezetek közepette tölthetjük el életünket, és az élvezetekbe merülve nem kell ezeken a súlyos témákon gondolkodnunk!”
„Legalább úgy élhetünk, mint az állatok, örömök és élvezetek közepette tölthetjük el életünket, és az élvezetekbe merülve nem kell ezeken a súlyos témákon gondolkodnunk!”


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
Azt válaszoltam:
'''Cevaben dedim:''' “Hayvan gibi olamazsın. Çünkü hayvanın mazi ve müstakbeli yok. Ne geçmişten elemler ve teessüfler alır ve ne de gelecekten endişeler ve korkular gelir. Lezzetini tam alır. Rahatla yaşar, yatar. Hâlık’ına şükreder. Hattâ kesilmek için yatırılan bir hayvan, bir şey hissetmez. Yalnız bıçak kestiği vakit hissetmek ister fakat o his dahi gider. O elemden de kurtulur. Demek, en büyük bir rahmet, bir şefkat-i İlahiye, gaybı bildirmemektedir ve başa gelen şeyleri setretmektedir. Hususan masum hayvanlar hakkında daha mükemmeldir. Fakat ey insan, senin mazi ve müstakbelin akıl cihetiyle bir derece gaybîlikten çıkmasıyla setr-i gaybdan hayvana gelen istirahatten tamamen mahrumsun. Geçmişten çıkan teessüfler, elîm firaklar ve gelecekten gelen korkular ve endişeler; senin cüz’î lezzetini hiçe indirir. Lezzet cihetinde yüz derece hayvandan aşağı düşürür. Madem hakikat budur. Ya aklını çıkar, at; hayvan ol, kurtul veya aklını imanla başına al, Kur’an’ı dinle. Yüz derece hayvandan ziyade bu fâni dünyada dahi safi lezzetleri kazan!” diyerek onu ilzam ettim.
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
Nem lehetsz olyan, mint egy állat, mert az állatok számára nincs múlt és nincs jövő. Nem éreznek sajnálatot, és nem bánják meg a múltat, nem aggódnak és félnek a jövő miatt. Az állat megéli a tökéletes örömöt; alszik, felébred, és hálát ad Teremtőjének. Még ha az állatot a mészárszékre vezetik is, akkor sem érez semmit. Megérzi, ahogy a kés belévág, de aztán ez az érzés is eltűnik, és megmenekül a fájdalomtól. Ez azt jelenti, hogy az isteni kegyelem és irgalom hatalmas megnyilvánulása nem fedi fel a Láthatatlant, és eltakarja azt, ami érni fog valakit. Ez pedig még jobban igaz az ártatlan állatokra. De ember, a te számodra intelligenciád miatt a múltad és jövőd valamennyire felsejlik a Láthatatlan birodalmából, ezért te soha nem maradhatsz iránta olyan közömbös, mint az állatok! A múltból származó megbánás és fájdalmas elválás, és a jövő miatti aggodalom megsemmisítik jelentéktelen örömeidet – százszor kevesebbé teszik, mint amiben az állatok részesülnek. Mivel ez a valóság, vagy dobd el intellektusodat, válj állattá és menekülj meg, vagy pedig térj észre a hit által! Hallgass a Koránra, és már ebben a világban százszor élvezetesebb, tisztább örömben részesülhetsz az állatoknál!
'''Yine o mütemerrid şahıs döndü dedi:''' “Hiç olmazsa ecnebi dinsizleri gibi yaşarız.
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
Ezekkel a szavakkal elhallgattattam őt, de mégis, ez a homályos kollektív személyiség ismét hozzám fordult, és így szólt:
'''Cevaben dedim:''' “Ecnebi dinsizleri gibi de olamazsın. Çünkü onlar bir peygamberi inkâr etse diğerlerine inanabilirler. Peygamberleri bilmese de Allah’a inanabilir. Bunu da bilmezse kemalâta medar bazı seciyeleri bulunabilir. Fakat bir Müslüman, en âhir ve en büyük ve dini ve daveti umumî olan Âhir Zaman Peygamberi aleyhissalâtü vesselâmı inkâr etse ve zincirinden çıksa daha hiçbir peygamberi, hattâ Allah’ı kabul etmez. Çünkü bütün peygamberleri ve Allah’ı ve kemalâtı onunla bilmiş. Onlar onsuz kalbinde kalmaz. Bunun içindir ki eskiden beri her dinden İslâmiyet’e giriyorlar. Ve hiçbir Müslüman, hakiki Yahudi veya Mecusi veya Nasrani olmaz. Belki dinsiz olur, seciyeleri bozulur; vatana, millete muzır bir halete girer.” ispat ettim. O muannid ve mütemerrid şahsın daha tutunacak bir yeri kalmadı. Kayboldu, cehenneme gitti.
</div>


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
- Akkor legalább úgy élhetünk, mint azok a nyugatiak, akiknek nincs vallásuk!
İşte ey bu Medrese-i Yusufiyede benim ders arkadaşlarım! Madem hakikat budur. Ve bu hakikati Risale-i Nur o derece kat’î ve güneş gibi ispat etmiş ki yirmi senedir mütemerridlerin inatlarını kırıp imana getiriyor. Biz dahi hem dünyamıza hem istikbalimize hem âhiretimize hem vatanımıza hem milletimize tam menfaatli ve kolay ve selâmetli olan iman ve istikamet yolunu takip edip, boş vaktimizi sıkıntılı hülyalar yerinde, Kur’an’dan bildiğimiz sureleri okumak ve manalarını bildiren arkadaşlardan öğrenmek ve kazaya kalmış farz namazlarımızı kaza etmek ve birbirinin güzel huylarından istifade edip bu hapishaneyi güzel seciyeli fidanlar yetiştiren bir mübarek bahçeye çevirmek gibi a’mal-i saliha ile hapishane müdür ve alâkadarları, cani ve kātillerin başlarında zebani gibi azap memurları değil belki Medrese-i Yusufiyede cennete adam yetiştirmek ve onların terbiyesine nezaret etmek vazifesiyle memur birer müstakim üstad ve birer şefkatli rehber olmalarına çalışmalıyız.
 
</div>
Azt feleltem rá:
 
Nem lehettek olyan sok, mint a vallástalan európaiak. Mert ők, még ha egy prófétát tagadnak is, hisznek a többiekben. Vagy ha nem ismerik a prófétákat, legalább hisznek Istenben. És még ha nem is hisznek Istenben, rendelkeznek olyan személyes tulajdonságokkal, amelyek által beteljesedésre találhatnak. De ha egy muszlim ember megtagadja az Utolsó Prófétát (s.a.w.), aki a végső és legnagyobb a próféták között, és akinek vallása és ügye univerzális, és elhagyja vallását, nem fogad már el semmilyen prófétát, sőt, talán magát Allahot sem. Mert ő az Utolsó Prófétán (s.a.w.) keresztül ismeri a többi prófétát, Allahot és minden tökéletességet – ezért nélküle ezeknek sem lehet helye a szívében. Ezért van az, hogy már a legkorábbi időktől kezdve minden más vallásból jöttek emberek az Iszlámba, de egyetlen muszlim sem lett igazi keresztény, zsidó vagy más hitű. Azok a muszlimok, akik vallásukat elhagyják, hitetlenek lesznek, jellemük megromlik, és ártalmassá válnak országuk és közösségük számára.
 
Ezt bizonyítottam, és a makacs kollektív személyiség nem talált másik szalmaszálat, amelybe kapaszkodhatott volna, így hát eltűnt, és a Pokolba távozott.
 
Barátaim, akik együtt tanultak velem József iskolájában! Mivel ez a valóság, és a Risale-i Nur a Napnál is világosabban és egyértelműen bizonyítja, hogy húsz éven keresztül törte meg a kemény szívűek makacsságát, és a hitre vezette őket, ezért a hit és a helyes viselkedés útját kell követnünk, amely könnyű és biztonságos, és előnyös világunk és jövőnk, túlvilági életünk, országunk és közösségünk szempontjából is. Szabadidőnkben a Kegyes Korán szúráit kell olvasnunk, ahelyett, hogy elkeserítő képzelődésbe bonyolódnánk, és meg kell ismernünk jelentésüket olyan barátainktól, akik megmagyarázzák nekünk. Be kell pótolnunk a múltban esetleg kihagyott imáinkat, és egymás jó tulajdonságaiból tanulva ezt a börtönt áldott kertté kell alakítanunk, ahol a dicséretes jellem csemetéi nőnek. Ehhez hasonló jótettekkel kell elkövetnünk mindent, hogy a börtön igazgatója és őrei ne olyanok legyenek velünk, mint a Pokol őrei, akik a bűnösök és gyilkosok felett állnak, hanem igazságos uralkodók és kedves őrzők, akiknek az a feladat adatott, hogy József iskolájában a Paradicsom népét neveljék, felügyelve képzésüket és oktatásukat.


<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">