On Birinci Şuâ/hu: Revizyonlar arasındaki fark

On Birinci Şuâ/hu (kaynağı gör)

14.40, 3 Eylül 2024 tarihindeki hâli

272 bayt eklendi , 3 Eylül

"A csodálatos Korán mekkai és medinai szúráiban rejlő bölcsesség és jelentés eltérő az ékesszólás, csodálatosság, részletesség és tömörség tekintetésben, mégpedig a következőképpen:" içeriğiyle yeni sayfa oluşturdu

GörselVikimetin

Said

Bürokratlar, Arayüz yöneticileri, Push abonelik yöneticileri, Gözetmenler, Hizmetliler, translator

64.622

düzenleme

@@ 903. satır: / 903. satır: @@
 Tehát az ismétlésnek a Kegyes Koránban ehhez hasonló alapelvei vannak. Néha egyetlen oldalon, a helyzet kívánalmainak, a magyarázat szükségességének és az ékesszólás szabályainak megfelelően akár hússzor is kifejezi az isteni egyedülvalóság igazságát, akár közvetlenül, akár ráutaló módon. Mégsem okoz unalmat, hanem erőt, éberséget ad. A Risale-i Nur írásaiban bizonyítékokkal is alátámasztottuk, hogy milyen helyénvaló, megfelelő és elfogadható retorikai szempontból a Korán minden ismétlése.
-<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
+A csodálatos Korán mekkai és medinai szúráiban rejlő bölcsesség és jelentés eltérő az ékesszólás, csodálatosság, részletesség és tömörség tekintetésben, mégpedig a következőképpen:
-'''Kur’an-ı Mu’cizü’l-Beyan’ın Mekkiye sureleriyle Medeniye sureleri belâgat noktasında ve i’caz cihetinde ve tafsil ve icmal vechinde birbirinden ayrı olmasının sırr-ı hikmeti şudur ki:'''
-</div>
-<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
+Mekkában megszólítottjai és elutasítói közé elsősorban a kurajs bálványimádók és tanulatlan törzsek voltak, ezért erőteljes, hatásos szónoki stílusra volt szükség, és csodálatos, meggyőző tömörségre. Ezek eléréséhez ismétlésekre volt szükség. Ezért a mekkai szúrák legtöbbjében a hit oszlopainak, az isteni egyedülvalóság megerősítésének kifejezése és ismétlése oly ellenállhatatlanul bizonyította az első teremtést és a Feltámadást, Allah létezését és a Túlvilágot, nem csak egyetlen oldalon, ájában, mondatban vagy szóban, hanem sokszor egyetlen betűben is, nyelvtani eszközökkel, például szavak vagy mondatok helyzetének megváltoztatásával, egy szó határozatlanná tételével, kihagyással vagy befoglalással, hogy a retorika tudományának vezetőit és kiemelkedő tehetségeit is lenyűgözte.
-Mekke’de birinci safta muhatap ve muarızları, Kureyş müşrikleri ve ümmileri olduğundan belâgatça kuvvetli bir üslub-u âlî ve îcazlı, mukni, kanaat verici bir icmal ve tesbit için tekrar lâzım geldiğinden ekseriyetçe Mekkî sureleri erkân-ı imaniyeyi ve tevhidin mertebelerini gayet kuvvetli ve yüksek ve i’cazlı bir îcaz ile ifade ve tekrar ederek mebde ve meâdi, Allah’ı ve âhireti, değil yalnız bir sahifede, bir âyette, bir cümlede, bir kelimede belki bazen bir harfte ve takdim-tehir, tarif-tenkir ve hazf-zikir gibi heyetlerde öyle kuvvetli ispat eder ki ilm-i belâgatın dâhî imamları hayretle karşılamışlar.
-</div>
-<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
+A Risale-i Nur, és különösképpen a Huszonötödik Szó és Függeléke, amelyek negyven szempontból összefoglalva bizonyítják a Kegyes Korán csodálatosságát, és az arab nyelvű Risale-i Nur Korán-magyarázata, az Isarat al-Idzsaz (A Csodálatosság jelei), amely bizonyítja a Korán szavainak sorrendjében rejlő csodálatosságot, valójában bebizonyították, hogy a mekkai szúrák és áják a legemelkedettebb stílust és legmagasabb szintű, tömör csodálatosságot képviselik.
-Risale-i Nur ve bilhassa Kur’an’ın kırk vech-i i’cazını icmalen ispat eden Yirmi Beşinci Söz, zeylleriyle beraber ve nazımdaki vech-i i’cazı hârika bir tarzda beyan ve ispat eden Arabî Risale-i Nur’dan İşaratü’l-İ’caz tefsiri bilfiil göstermişler ki Mekkî sure ve âyetlerde en âlî bir üslub-u belâgat ve en yüksek bir i’caz-ı îcazî vardır.
-</div>
-<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
+Ami a medinai szúrákat és ájákat illeti, mivel megszólítottjaik és elutasítóik a Könyv Népe, vagyis a zsidók és keresztények közé tartoztak, akik hittek Allah létezésében, a helyzet által megkívánt tájékoztatás, ékesszólás és vezetés nem a vallás általános témáinak vagy a hit oszlopainak egyszerű, világos és részletes elmagyarázására vonatkozott, hanem a saría és parancsai bizonyos részleteinek tisztázására, amelyek vita tárgyát képezték, és másodlagos témák és általános törvények eredetére és okára. Ezért hát a medinai szúrákban és ájákban részletes, világos és egyszerű magyarázatokkal a Kegyes Koránra jellemző páratlan stílusban leginkább azokon az egyedi, másodlagos témákon belül említ hatásos és ékesszóló összefoglalót – következtetést és bizonyítékot, az isteni egyedülvalósággal, hittel vagy a Túlvilággal kapcsolatos mondatot, ami a saría adott témáját univerzálissá teszi, és biztosítja, hogy megfeleljen az Allahba vetett hitnek. Megvilágítja és felemeli a bekezdéseket.
-Amma Medine sure ve âyetlerinin birinci safta muhatap ve muarızları ise Allah’ı tasdik eden Yahudi ve Nasâra gibi ehl-i kitap olduğundan mukteza-yı belâgat ve irşad ve mutabık-ı makam ve halin lüzumundan, sade ve vâzıh ve tafsilli bir üslupla ehl-i kitaba karşı dinin yüksek usûlünü ve imanın rükünlerini değil belki medar-ı ihtilaf olan şeriatın ve ahkâmın ve teferruatın ve küllî kanunların menşeleri ve sebepleri olan cüz’iyatın beyanı lâzım geldiğinden, o sure ve âyetlerde ekseriyetçe tafsil ve izah ve sade üslupla beyanat içinde Kur’an’a mahsus emsalsiz bir tarz-ı beyanla, birden o cüz’î teferruat hâdisesi içinde yüksek, kuvvetli bir fezleke, bir hâtime, bir hüccet ve o cüz’î hâdise-i şer’iyeyi küllîleştiren ve imtisalini iman-ı billah ile temin eden bir cümle-i tevhidiye ve esmaiye ve uhreviyeyi zikreder. O makamı nurlandırır, ulvileştirir, küllîleştirir.
-</div>
-<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
+A Risale-i Nur bizonyította az összefoglalásokban és következtetésekben rejlő tulajdonságokat és emelkedett pontokat, amelyek az isteni egyedülvalóságra és a Túlvilágra vonatkoznak, és többnyire az áják végén állnak, a következőképpen:
-Risale-i Nur, âyetlerin âhirlerinde ekseriyetle gelen اِنَّ اللّٰهَ عَلٰى كُلِّ شَى۟ءٍ قَدٖيرٌ ۝ اِنَّ اللّٰهَ بِكُلِّ شَى۟ءٍ عَلٖيمٌ ۝ وَهُوَ ال۟عَزٖيزُ الرَّحٖيمُ ۝ وَهُوَ ال۟عَزٖيزُ ال۟حَكٖيمُ gibi tevhidi veya âhireti ifade eden fezlekeler ve hâtimelerde ne kadar yüksek bir belâgat ve meziyetler ve cezaletler ve nükteler bulunduğunu Yirmi Beşinci Söz’ün İkinci Şule’sinin İkinci Nur’unda o fezleke ve hâtimelerin pek çok nüktelerinden ve meziyetlerinden on tanesini beyan ederek o hülâsalarda bir mu’cize-i kübra bulunduğunu muannidlere de ispat etmiş.
-</div>
-<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">
+„Allah mindenek felett hatalmas.”(<ref>2:20</ref>)
-Evet Kur’an, o teferruat-ı şer’iye ve kavanin-i içtimaiyenin beyanı içinde birden muhatabın nazarını en yüksek ve küllî noktalara kaldırıp, sade üslubu bir ulvi üsluba ve şeriat dersinden tevhid dersine çevirerek Kur’an’ı hem bir kitab-ı şeriat ve ahkâm ve hikmet hem bir kitab-ı akide ve iman ve zikir ve fikir ve dua ve davet olduğunu gösterip her makamda çok makasıd-ı irşadiye ve Kur’aniyeyi ders vermesiyle Mekkiye âyetlerin tarz-ı belâgatlarından ayrı ve parlak, mu’cizane bir cezalet izhar eder.
-</div>
+„Bizony, Allah minden dolog Tudója.”(<ref>29:62</ref>)
+„És Ő a Mindenható, a Bölcs.”(<ref>30:27</ref>)
+„És Ő a Mindenható, az Irgalmas.”(<ref>30:5</ref>)
+Ahogy azt a Huszonötödik Szó Második Fényének Második Sugarában elmagyaráztuk, kiragadva a számtalan pontból tízet azok összefoglalásaként és következményeként, bizonyítva a makacsoknak, hogy hatalmas csodát tartalmaznak.
+Igen, kifejtve a saría másodlagos témáit és a társadalmi élet törvényeit, a Kegyes Korán egyszeriben magasztos, univerzális pontokká emeli a megszólítottak nézeteit, az egyszerű stílust emelkedetté alakítja, és a saría utasításait az isteni egyedülvalóság utasításaivá, megmutatja, hogy egyszerre törvényt, parancsokat, bölcsességet tartalmazó könyv, a hit alaptételeit tartalmazó könyv, és fohászok, elmélkedések, megszólítások gyűjteménye. És minden bekezdésében számos célját elérve, ragyogó és csodálatos emelkedettséget mutat, amely nem olyan, mint a mekkai szúráké.
 <div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr">