64.622
düzenleme
Otuz İkinci Söz/hu: Revizyonlar arasındaki fark
"Negyedszer, „a teremtésében látható rend, a művészetében megnyilvánuló szimmetria” kifejezés azt mondja:" içeriğiyle yeni sayfa oluşturdu
("De a részecske az igazság és az isteni bölcsesség nyelvén válaszolt neki, azt mondva: „Számtalan kötelességet teljesítek! Behatolok számos teremtménybe, amelyek mind különböznek egymástól, és elvégzem bennük a munkámat. És a hozzám hasonló, megszámlálhatatlan részecske között vannak olyanok, amelyek egyik helyről a másikra mozognak, és együttműködnek velem.(<ref>Valójában minden mozgó tárgy, a legkisebb részecs..." içeriğiyle yeni sayfa oluşturdu) |
("Negyedszer, „a teremtésében látható rend, a művészetében megnyilvánuló szimmetria” kifejezés azt mondja:" içeriğiyle yeni sayfa oluşturdu) |
||
| (Aynı kullanıcının aradaki diğer 31 değişikliği gösterilmiyor) | |||
| 28. satır: | 28. satır: | ||
„Számtalan kötelességet teljesítek! Behatolok számos teremtménybe, amelyek mind különböznek egymástól, és elvégzem bennük a munkámat. És a hozzám hasonló, megszámlálhatatlan részecske között vannak olyanok, amelyek egyik helyről a másikra mozognak, és együttműködnek velem.(<ref>Valójában minden mozgó tárgy, a legkisebb részecskétől a bolygókig, a fohászok örök Birtokosának és az egyedülvalóságnak a jelét viseli magán. És mozgása miatt mindegyik birtokolja mindazt a teret, amelyen az egyedülvalóság nevében áthalad, így birtokosának birtokához csatolva azt. Ami pedig a nem mozgó teremtményeket illeti, a növényektől az állócsillagokig mind olyanok, mint az egyedülvalóság pecsétei, hirdetve azt helyet, ahová Teremtőjük követeként állíttattak. Azt is mondhatnánk, hogy minden virág és gyümölcs az egyedülvalóság pecsétje és jele, amelyek azt bizonyítják, hogy lakhelyükben és környezetükben Teremtőjük követei. Röviden, mozgásuk által minden dolog az összes többi dolog birtokosává válik az egyedülvalóság nevében. Vagyis, aki nem tartja markában a csillagokat, az nem parancsolhat egyetlen részecskének sem.</ref>) Ha megvan a tudásod és hatalmad, hogy mindezekben a kötelességekben alkalmazz engem, és a fennhatóságod és képességed, hogy az összes többit is parancsod alá kényszerítsd, és ha képes vagy a teremtmények valódi gazdája lenni, amelyeknek én a része lettem, tökéletes ellenőrzést gyakorolva felettük, például a vörösvértestek felett, akkor állíthatod, hogy a gazdám vagy, és akkor tulajdoníthatsz engem a Mindenható Allahon kívül bárki másnak. De ha nem vagy képes mindezt megtenni, akkor maradj csendben! | „Számtalan kötelességet teljesítek! Behatolok számos teremtménybe, amelyek mind különböznek egymástól, és elvégzem bennük a munkámat. És a hozzám hasonló, megszámlálhatatlan részecske között vannak olyanok, amelyek egyik helyről a másikra mozognak, és együttműködnek velem.(<ref>Valójában minden mozgó tárgy, a legkisebb részecskétől a bolygókig, a fohászok örök Birtokosának és az egyedülvalóságnak a jelét viseli magán. És mozgása miatt mindegyik birtokolja mindazt a teret, amelyen az egyedülvalóság nevében áthalad, így birtokosának birtokához csatolva azt. Ami pedig a nem mozgó teremtményeket illeti, a növényektől az állócsillagokig mind olyanok, mint az egyedülvalóság pecsétei, hirdetve azt helyet, ahová Teremtőjük követeként állíttattak. Azt is mondhatnánk, hogy minden virág és gyümölcs az egyedülvalóság pecsétje és jele, amelyek azt bizonyítják, hogy lakhelyükben és környezetükben Teremtőjük követei. Röviden, mozgásuk által minden dolog az összes többi dolog birtokosává válik az egyedülvalóság nevében. Vagyis, aki nem tartja markában a csillagokat, az nem parancsolhat egyetlen részecskének sem.</ref>) Ha megvan a tudásod és hatalmad, hogy mindezekben a kötelességekben alkalmazz engem, és a fennhatóságod és képességed, hogy az összes többit is parancsod alá kényszerítsd, és ha képes vagy a teremtmények valódi gazdája lenni, amelyeknek én a része lettem, tökéletes ellenőrzést gyakorolva felettük, például a vörösvértestek felett, akkor állíthatod, hogy a gazdám vagy, és akkor tulajdoníthatsz engem a Mindenható Allahon kívül bárki másnak. De ha nem vagy képes mindezt megtenni, akkor maradj csendben! | ||
És ugyanúgy, ahogy nem állíthatod, hogy a birtokosom vagy, úgy nem is avatkozhatsz be működésembe semmilyen módon! Mert olyan tökéletes rend van működésünkben és mozgásunkban, hogy aki nem rendelkezik végtelen bölcsességgel és mindent átfogó tudással, az nem kontárkodhat bele. Ha megtehetné, az káoszt eredményezne. Azonban egy olyasvalaki, mint te, aki tehetetlen, ügyetlen és vak, és a vakszerencse és a természet hatalmában vergődik, még egy ujját sem nyújthatná ki, hogy közbeavatkozzon!” | |||
</ | Erre a hazugságot állító a materialistákhoz hasonlóan azt mondta: „Akkor pedig legyetek saját magatok birtokosai! Miért állítjátok azt, hogy valaki más miatt működtök?” | ||
Erre a részecske azt felelte: „Ha olyan agyam lenne,mint a Nap, és a fényéhez hasonló, mindent átfogó tudásom, és a forróságához hasonló, mindent elérő hatalmam, és átfogó érzékeim, mint fényének hét színe, és ha olyan arcom lenne, amely mindazokra a helyekre tekint, ahol átutaztam, és minden lényre, amelyben működtem, és olyan szemem, amely látja őket, és olyan szavam, amely hatalommal bír felettük, akkor talán mernék olyan ostobaságba bocsátkozni, mint te, és azt állítani, hogy saját magam birtokosa vagyok. Távozz! Tűnj el innen! Tőlem nem kapsz semmit!” | |||
Így hát, mikor mindazon dolgok képviselője, amelyeket Allah társainak tartanak, lemondott a részecskéről, a vörösvértesttel akarta folytatni. És amikor találkozott eggyel, a látszólagos okok nevében azt mondta neki a természet és filozófia nyelvén: „Én vagyok az urad és tulajdonosod!” | |||
És a vörösvértest azt felelte neki az igazság és az isteni bölcsesség nyelvén: | |||
„Nem vagyok egyedül. Ha képes vagy megismerni minden társamat a vér hadseregében, akik bélyege, természete és rendje ugyanaz, és ha olyan kifinomult bölcsességgel és végtelen hatalommal rendelkezel, hogy urald a test minden sejtjét, amelyekhez mi elutazunk, és amelyek tökéletes bölcsességgel vannak hadrendbe állítva, és ha bizonyítani is tudod mindezt, akkor talán van valamiféle értelem szavaidban. | |||
De egy olyan ostoba, mint te, nem lehet az urunk úgy, hogy nincs más támaszod, mint a süket természet és a vak erő; valójában még egy atom működésébe sem vagy képes beavatkozni! Mert az a rend, amely szerint mi működünk, olyan tökéletes, hogy csak az gyakorolhat fennhatóságot felettünk, aki mindent lát, hall és tud! Maradj hát csendben! Az én kötelességem olyan fontos, és a rend olyan tökéletes, hogy nincs időm az ostobaságaidra válaszolni.” | |||
Aztán, mivel nem volt képes megtéveszteni, a képviselő továbbállt, és találkozott azzal a miniatűr házzal, amit a test egy sejtjének nevezünk. A filozófia és természet nyelvén azt mondta neki: „Nem tudtam meggyőzni a részecskét és a vörösvérsejtet, de neked talán több eszed van! mivel te többféle anyagból épülsz fel, akár egy aprócska ház, képes vagyok létrehozni téged. Az én alkotásom és kizárólagos tulajdonom leszel!” | |||
A sejt az igazság és bölcsesség nyelvén válaszolt neki: | |||
„Én csak egy aprócska dolog vagyok, de nagyon fontos kötelességeim és érzékeny kapcsolataim vannak. Kapcsolatban állok a test egészével és egyes sejtjeivel is. Például bonyolult és hibátlan feladatokat végzek a vénákban, az artériákban, az idegekben, de a vonzás és taszítás érzésében vagy a képzelet területén is. Ha van tudásod és erőd hogy megformáld, elrendezd és működtesd az egész testet, minden véredényét, idegét és képességét, és ha átfogó bölcsességgel és hatalommal rendelkezel, amellyel a test összes sejtjét irányíthatod, akik hozzám hasonlóak, mert tulajdonságainak és művészi kialakításunkat tekintve testvérek vagyunk, akkor bizonyítsd be! Csak akkor állíthatod, hogy képes vagy létrehozni engem. Ha nem vagy képes erre, akkor távozz! | |||
A vörösvértestek az eledeleim, a fehérvérsejtek pedig az engem megtámadó betegségekkel szállnak harcba. Nekem is van dolgom, ne tarts hát fel! De mit is mondok, egy ilyen tehetetlen, élettelen, süket és vak dolog, mint te, semmilyen módon nem avatkozhat bele a mi működésünkbe! Mert olyan kifinomult, pontos és hibátlan rendben működünk(<ref>A bölcs Teremtő úgy alkotta meg az emberi testet, mintha egy jól elrendezett város lenne. A véredények egy része a telefonok és távírdák szerepét tölti be, mások olyanok, mint egy szökőkút csöve, amelyen át a vér, az élet vize folyik. A vérben kétféle sejt található: a vörösvértest a tápanyagokat juttatja el a sejtekhez, az isteni törvény szerint szállítja ellátásukat, mintha kereskedő vagy az ételt elosztó hivatalnok lenne. A fehérvérsejtek, amelyek száma kevesebb, olyanok, mint a katonák, amelyek az ellenség, például betegség ellen védelmezik a testet. Amikor ebbe a védelembe kezdenek, a mevlevi dervisekhez hasonlóan két fordulattal gyors, csodálatos állapotot vesznek fel. Ami a vér egészét illeti, két általános kötelessége van: helyrehozni a test sejtjeiben keletkezett károkat, és a salakanyagokat összegyűjtve megtisztítani a testet. Kétféle véredény van, a vénák és az artériák. Az egyik a tiszta vért szállítja, ezeken a csatornákon keresztül jut el a testbe a tiszta vér. A másik a szennyezett vér szállítására szolgál, összegyűjti a salakanyagokat; elviszi a vért a légzés helyére, vagyis a tüdőkbe.<br>A bölcs Teremtő két fő elemből, nitrogénből és oxigénből alkotta meg a levegőt. Ami az oxigént illeti, amikor a légzés során kapcsolatba kerül a vérrel, magához vonzza a tisztátalan elemet, a szenet, ami beszennyezi a vért. A kettő egyesül, és szén-dioxid gázt alkot. Az oxigén segít fenntartani a testhőmérsékletet, és megtisztítja a vért. Ez azért van, mert a Mindenható Allah az oxigén és a szén között intenzív kapcsolatot hozott létre, amelyet „kémiai szenvedélynek” is nevezhetnénk, ami által az isteni törvény szerint ha ez a két elem közel kerül egymáshoz, reakcióba lépnek. <br>Az ebben rejlő bölcsesség a következő: e két elem részecskéinek a mozgása különböző. Amikor egyesülnek, az egyik elem részecskéi egyesülnek a másikéival, és innentől együtt mozognak tovább. Az egyik mozgása megszűnik, mert mielőtt egyesültek volna, mind a kettő mozgásban volt, most pedig a két részecske eggyé válik. A Teremtő törvényei szerint az egyik mozgás energiája hővé alakul át. Valójában bizonyított alapelv az, hogy a mozgás hőtermeléssel jár. <br>Tehát, ennek a ténynek a következményeként a kémiai reakció, amely által a szén kivonódik a vérből, az ember testhőmérsékletét is segít fenntartani amellett, hogy a vért megtisztítja. Belégzéskor az oxigén megtisztítja a test életvizét, és táplálja az élet tüzét is. Kilégzéskor pedig a szavak gyümölcsét termi a szájban, amelyek az isteni hatalom csodái. Dicsőség Neki, Akinek a művészetét nem képes felfogni az elme!</ref>), hogy ha az, Aki ural minket, nem lenne abszolút bölcs, hatalmas és mindent tudó, a rendünk felborulna, a rendszerünk nem működne tovább.” | |||
Erre a képviselő lemondott róla is. Az emberi testtel találkozott, és azt mondta neki, ismét csak úgy, ahogy a naturalisták szólítják meg, a vak természet és céltalan filozófia nyelvén: „Az enyém vagy, én alkottalak meg; vagy legalábbis részem van benned!” | |||
Az emberi test a valóság és a bölcsesség nyelvével válaszolt, és kifinomult rendjén keresztül: | |||
„Ha van olyan hatalmad és tudásod, hogy ténylegesen parancsolj az összes emberi lény testének, akik ugyanolyanok, mint én, és az arcukon ugyanúgy ott van a hatalom bélyege és a teremtés pecsétje, és ha van vagyonod és fennhatóságod, hogy birtokold ellátásom minden kincstárát, a víztől és levegőtől a növényekig és állatokig, és ha végtelen hatalmad és korlátlan bölcsességed van, ami által munkára foghatsz engem, és elvégeztetheted velem az istenszolgálatot, és ami által egy testemhez hasonló szűkös, alantas edénybe anyagtalan és kifinomult tulajdonságokat foglalj bele, mint a lélek, szív és intellektus, amelyek hatalmasak, magasabb rendűek, és amelyeknek mindössze hüvelye vagyok, akkor bizonyítsd be, és utána állítsd, hogy te teremtettél engem! Különben pedig hallgass! | |||
És testem tökéletes rendjének tanúsága és az egyedülvalóság arcomon látható bélyege szerint az én Teremtőm az, Aki mindenek felett hatalmas, mindent tud, lát és hall. Olyan céltalan és tehetetlen ember, mint te, nem avatkozhat bele az Ő művészetébe – még egy atomnyit sem! | |||
Az Allah társainak vélt dolgok képviselője semmilyen módon nem tudott hatást gyakorolni a testre, így hát továbbment. Ezután az emberi fajt vette szemügyre, és azt mondta: | |||
„Szervezetlen, engedetlen csapat ez! Talán, ahogy a Sátán is beleavatkozik egyéni és közösségi tetteikbe, amelyeket szabad akaratuk által hajtanak végre, én is képes leszek beavatkozni testük működésébe és természetükbe. És akkor módot találhatok rá, hogy hatalomra tegyek szert a test és a test sejtjei felett, amelyek korábban elűztek engem!” | |||
Így hát azt mondta az emberi fajnak, megint csak a süket természet és céltalan filozófia nyelvén: „Úgy tűnik, nagyon össze vagytok zavarodva. Én vagyok a gazdátok és birtokosotok, vagy legalábbis részben birtokollak benneteket!” | |||
Amire az emberi faj az igazság és valóság, bölcsesség és rend nyelvén válaszolt: | |||
„Ha van erőd és bölcsességed, hogy létrehozd a földgolyó testét beborító inget, amelyet a növény- és állatfajok százezreinek sokszínű fonalából szőttek, vagy a szőnyeget, amely az élőlények fajainak százezreiből készült, és folyamatosan megújítsd és újjáteremted őket, és ha általános hatalommal és mindent átfogó bölcsességgel bírsz, ami által szabadon rendelkezel a földgolyó felett, amelynek mi a gyümölcsei vagyunk, és a világmindenség felett, amelynek magjai vagyunk, és hogy elküldd nekünk minden szükségletünket a kozmosz minden részéből, és ha van hatalmad, hogy megteremtsd a hozzánk hasonlókat, akik előttünk voltak, és akik majd utánunk jönnek, és akiknek az arcán ugyanolyan a hatalom pecsétje, akkor talán elmondhatod, hogy birtokolsz engem! | |||
De ha nem vagy képes minderre, akkor hallgass! Ne mondd, hogy zavart látva fajomban, te képes leszel valamiképpen beavatkozni, mert a rend hibátlan. A körülmények, amelyeket te zavarosnak és rendetlennek vélsz, tökéletes rendben vannak az isteni elrendelés hatalmának könyve szerint. Mert az állatokban és növényekben megfigyelhető tökéletes rend, amelyek pedig alsóbbrendűek nálunk és a mi felügyeletünk alatt állnak, azt mutatja, hogy ez a látszólagos rendetlenség valójában egy írás. | |||
Lehetséges-e, hogy az, aki művészien belesző egy szálat, végigfuttatva az egész szőnyegen, más legyen, mint a szőnyeg tervező mestere? Vagy hogy aki megteremt egy gyümölcsöt, más legyen, mint aki megteremtette az azt termő fát? Vagy hogy aki a magot teremtette, más legyen, mint a magot termő élőlény teremtője? | |||
A szemed vak: nem látod a hatalom csodáját az arcomon, a teremtés csodáit lényemben. Ha látnád, megértenéd, hogy Teremtőm olyan, Akinek semmi nem állhat ellen, és Akinek semmi sem nehéz. A csillagok éppoly könnyűek számára, mint az atomok. Az egész tavaszt oly könnyen teremti meg, mint egyetlen virágot. Ő az, Aki az egész világmindenség indexét tökéletes rendben belefoglalta lényembe. Képes lehet-e egy ilyen Lény művészetébe beavatkozni egy hozzád hasonló tehetetlen, élettelen, vak és süket dolog? Hallgass hát! El veled! Távozz!” – mondta, és elűzte őt. | |||
<div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr"> | <div lang="tr" dir="ltr" class="mw-content-ltr"> | ||
| 85. satır: | 90. satır: | ||
</div> | </div> | ||
Ő dicsőség bölcs Birtokosa, az abszolút uralom Birtokosa, Aki a Napot és a bolygókat oly könnyedén irányítja, ahogy a fákat feldíszíti gyümölcseikkel.” | |||
Mivel a képviselő nem talált magának semmit a földön, továbbment, és azt mondta magában a Nappal kapcsolatban: „Ez egy óriási, hatalmas dolog. Talán találhatok rajta egy rést, talán képes leszek utat találni bele, és akkor alávethetem magamnak ezt és a földet is!” | |||
Így hát azt mondta a Napnak, ahogy a tűzimádók is beszélnek, a bálványimádás nevében és a filozófia nyelvén, ami a Sátán sajátja: „Uralkodó vagy, saját magad birtokosa – szabadon rendelkezel az ügyekben, ahogy csak kívánod!” | |||
Ám a Nap az igazság nevében és a valóság és isteni bölcsesség nyelvén felelt neki: | |||
„Allah mentsen! Allah mentesen meg attól ezerszer is, hogy ilyeneket gondoljak! Szolgáló hivatalnok vagyok csupán. Lámpás vagyok Uram vendégházában. Még egy légynek sem vagyok a birtokosa, vagy egy légy szárnyának sem. Mert a légy lényében anyagtalan gyémántok és antik műalkotások rejlenek, például a szeme vagy a füle, amelyek nincsenek meg az én műhelyemben. Mindez kívül esik az én hatalmam körén.” – rótta meg a képviselőt. | |||
Az pedig erre változtatott taktikáján, és az ördögi filozófia nyelvén azt mondta: „Akkor, ha nem vagy saját magad birtokosa, ha szolga vagy, akkor az okok nevében magamnak követellek téged!” | |||
Amire a Nap így felelt, az istenszolgálat nyelvén szólva az igazság és valóság nevében: | |||
„Csak az követelhet magáénak, aki képes megteremteni az összes csillagot, amelyek mind társaim, és hibátlan bölcsességgel elhelyezni őket az égen, tökéletes hatalommal pályájukra állítani és kifinomult művészettel feldíszíteni őket!” | |||
Akkor a képviselő azt mondta magának: „A csillagok rengetegen vannak, és úgy tűnik, mintha rendetlenül csak szét lennének szórva. Talán szerezhetek belőlük valamit mindazok számára, akiket képviselek!” Így hát a csillagokhoz fordult, és a látszólagos okok és az Allahhoz állított társak nevében, a lázadó filozófia és a napimádók nyelvén azt mondta nekik: „Mivel így szét vagytok szórva, bizonnyal különböző uralkodók hatalma alatt álltok!” | |||
Amire egy csillag mindannyiuk nevében azt felelte: | |||
„Milyen ostoba és vak vagy, hogy nem látod és érted az egyedülvalóság és egység pecsétjét rajtunk, és nem ismered fel kifinomult rendünket, szabályosságunkat és istenszolgálatunk törvényeit! Azt képzeled, hogy nincs rend közöttünk. De mi az Egyetlen, az Egyedülvaló műalkotásai és szolgái vagyunk, Aki a hatalma szorításában tartja az eget, amely a mi tengerünk, a kozmoszt, ami a mi fánk, és a végtelen űrt, amelyen pályánkat rójuk. | |||
Lámpások vagyunk, és ragyogó bizonyítékok az Ő uralmának tökéletességére. Mindegyikünk fénylő szolga az Ő uralmának birodalmában, ahol fényt adunk, és megjelenítjük uralmának fenségét a legfényesebb palotában és a legalantasabb hajlékban is, ezen a világon, a Köztes Birodalomban és a Túlvilágon is. | |||
< | Bizony, mindegyikünk az Egyetlen, az Egyedülálló hatalmának csodája, a teremtés fájának jól elrendezett gyümölcse, és egyedülvalóság fénylő bizonyítéka. Mindegyikünk az angyalok lakhelye, repülőgépe és mecsetje, az égi világok lámpása és napja, és az uralom kizárólagosságának tanúja. Mindegyikünk az űr dísze, palotája és virágja, ragyogó hal az égi tengerben, csodálatos szem az ég arcán.(<ref>Ez azt jelenti, hogy a Mindenható Allah teremtésének csodáin való elmélkedés jelei vagyunk, és arra késztetünk másokat, hogy ezen elmélkedjenek. Vagyis, ahogy az ég olyan, mintha számtalan szemmel szemlélné az isteni művészet csodáit a földön, úgy a földet szemlélő angyalok és csillagok arra késztetik a tudatos teremtményeket, hogy szintén figyelmesen szemléljék azt.</ref>) Továbbá, közöttünk mindenhol csend honol a nyugalomban, mozgás a bölcsességben, szépség a fenségben, a rendben való teremtés szépsége, és a szimmetrián belüli művészi tökéletesség. | ||
</ | |||
És bár ilyenek vagyunk, és dicsőséges Teremtőnket és az Ő egyedülvalóságát, egységét, örökkévalóságát, és szépségét, dicsőségét és tökéletességét hirdetjük megszámlálhatatlan nyelven az egész világmindenségnek, te mégis azzal gyanúsítasz minket, végtelenül tiszta, engedelmes és alávetett szolgákat, hogy lázadók, zavarosak, kötelesség nélkül valók vagyunk, sőt, hogy nincsen birtokosunk. Bizony, alapos intést érdemelnél ezért!” | |||
És az egyik csillag, akár csak a Sátánra hajított kő, alapos csapást mért a képviselő arcára, amely a csillagok közül a Pokolba repítette őt. A természetet pedig, amely vele együtt volt, a tévelygés völgyeibe lökte, a szerencsét a nemlét szakadékába, az Allah mellé állított társakat a lehetetlenség sötétjébe, a vallással ellenséges filozófiát pedig a legalacsonyabbak közül is a legalacsonyabb helyre. És az összes többi csillag közösen recitálta vele áldott nyelvén ezt az áját: | |||
< | „Ha lennének istenek mindkettőben Allahon kívül, bizonnyal romlásnak indult volna mindkettő.”(<ref>21:22</ref>) | ||
</ | |||
És kijelentették: „Nincs semmi, a légyszárnyától az égen függő lámpásokig, semmi, még akkora sem, mint egy légy szárnya, amibe beavatkozhatnának azok, akiket társként állítanak Allah mellé!” | |||
سُب۟حَانَكَ لَا عِل۟مَ لَنَٓا اِلَّا مَا عَلَّم۟تَنَٓا اِنَّكَ اَن۟تَ ال۟عَلٖيمُ ال۟حَكٖيمُ(<ref>„Dicsőség Neked! Nincs más tudásunk, csak amit Te tanítottál nekünk. Bizony, Te vagy a mindent Tudó, a Bölcs.” (Korán, 2:32)</ref>) | |||
سُب۟حَانَكَ لَا عِل۟مَ لَنَٓا اِلَّا مَا عَلَّم۟تَنَٓا اِنَّكَ اَن۟تَ ال۟عَلٖيمُ ال۟حَكٖيمُ | |||
</ | |||
Ó, Allah! Küldj áldásokat és békességet a vezetőnkre, Mohamedre, a Te egyedülvalóságod lámpására a teremtmények sokaságában, és a Te egységed hírnökére a Te teremtésed seregei között, és az egész családjára, és a Társaira. | |||
< | <nowiki></nowiki> | ||
</ | |||
بِسْمِ اللّٰهِ الرَّحْمٰنِ الرَّحِيمِ | بِسْمِ اللّٰهِ الرَّحْمٰنِ الرَّحِيمِ | ||
< | „Nézd csak Allah kegyelmének nyomait, hogyan ad életet a földnek annak halála után. Bizony, életet fog adni a halottaknak is. És Ő mindenek felett Hatalmas.”(<ref>30:50</ref>) | ||
</ | A következő rész(<ref>Az eredeti szövegben ez a rész arabul van, a szerző török fordításával együtt, ami ennek a fordításnak az alapja is. A szöveg végén található sorok perzsául vannak. (A ford. megj.)</ref>) egy virágra utal a fenti ája öröktől fogva létező kertjéből. | ||
Mintha csak minden virágzó fa csodálatosan megírt óda lenne, | |||
amelyek költőien beszélnek természetük nyelvén, és a Dicsőséges Teremtő dicséreteit szavalják. | |||
Vagy mintha minden virágzó fa ezer bámuló szemet nyitna és nyittatna másokkal is, hogy nem egy vagy két, de ezer szemmel csodálják a Dicsőséges Teremtő művészetének csodáit, és hogy a figyelmes emberek is rájuk pillanthassanak. | |||
Vagy mintha minden virágzó fa azért díszítette volna fel zöldellő ágait, hogy a tavasz általános ünnepének keretében a saját ünnepségükön bemutassák, hogy dicsőséges Uralkodójuk megszemlélhesse mindazokat az ajándékokat, csodákat és műalkotásokat, | |||
amelyeket Ő Maga ajándékozott nekik, és hogy Ő bemutassa a teremtés tekintete előtt kegyelmének lenyűgöző csodáit tavasszal, az egész földön, amely az isteni művészet kiállítóterme, és hogy Ő megnyilvánítsa az emberiségnek a fa teremtésében rejlő bölcsességet. | |||
Ő úgy mutatja be az isteni hatalom tökéletességét, hogy megmutatja, milyen fontos kincsek csüggnek gyenge ágaikon, és milyen hatalmas kincs rejlik az Ő kegyes ajándékaiban. | |||
A képzelet úgy látja, mintha ezekből a fákból angyalok öltenének testet, fuvolák ezreivel. | |||
Ezeknek a fuvoláknak a szavából a tudat kihallja az Örökkévaló magasztalását. | |||
Leveleiknek nyelve van, amelyek mindegyike azt mondja: „Ő, ő, ő!” | |||
Ami azt jelenti: „Örökkévaló, Örökkévaló!” | |||
Minden létező dolog összhangban hirdeti: Nincs más istenség, csak Ő! | |||
Azt kiáltják: Ó, Örökkévaló! Ó, Allah! | |||
És elejétől a végéig azt recitálják: | |||
< | „És áldott vizet küldtünk le az égből, és kerteket növesztettünk általa”(<ref>50:9</ref>) | ||
</ | |||
< | <nowiki></nowiki> | ||
</ | |||
< | <nowiki></nowiki> | ||
</ | |||
< | <nowiki></nowiki> | ||
</ | |||
< | <nowiki></nowiki> | ||
</ | |||
< | <nowiki></nowiki> | ||
</ | |||
< | <span id="Birinci_Mevkıf’ın_Küçük_Bir_Zeyli"></span> | ||
=== Rövid kiegészítés az Első Állomáshoz === | |||
</ | |||
Hallgasd az áját: | |||
„Hát nem néznek az égre felettük: hogyan építettük meg, és ékesítettük fel, és nincsenek rajta repedések?” | |||
aztán tekints az egek arcára, és látni fogod, milyen csendes nyugalmában; hogyan van mozgásban bölcsességgel, hogyan sugárzik fenséggel, hogyan mosolyog díszeiben. Végtelen és határtalan uralmat hirdet mindazoknak, akik gondolkodnak, - a teremtésében látható rend, a művészetében megnyilvánuló szimmetria, ragyogó lámpásai, fénylő lámpái, sugárzó csillagai által. | |||
Hát nem tekintenek a felettük lévő égre? Hogyan hoztuk létre és díszítettük fel, és hogy nincsenek rajta hiányosságok? | |||
Az alábbiak elmagyarázzák a fenti bekezdést, ami pedig elmagyarázza az ája jelentését. | |||
Először is, nézzük a kifejezést: „milyen csendes nyugalmában”. Az ája figyelmes tekintetünket az egek díszes arcára irányítja, úgy, hogy a szemlélő tudatára ébred csendjének végtelen nyugalmában, és hogy megérti, hogy azért ilyen, mert az abszolút Hatalom Birtokosának parancsa és rendelkezése alá van vetve. | |||
Mert ha függetlenek és szabályozatlanok lennének, akkor a hatalmas égitestek, amelyek mind egymás közelében vannak, ezek a félelmetes, hatalmas golyók olyan hangzavart okoznának sebes forgásukkal, hogy megsüketítenék az egész kozmoszt. És tömegükkel olyan zűrzavart okoznának, hogy szétszóródna az egész világmindenség. Hiszen jól tudjuk, milyen tumultus és zűrzavar származik abból, ha csak hat vízibivalyt engedünk össze! | |||
Pedig tudjuk, hogy vannak olyan égitestek, amelyek mérete több ezerszerese a Földének, és amelyek hetvenszer gyorsabban forognak a kilőtt golyó sebességénél. | |||
Tehát a mindenható, dicsőséges Teremtő parancsának és uralmának erejére következtethetünk ebből, és arra is, hogy milyen tökéletes mértékben engedelmeskednek Neki a csillagok. | |||
Másodszor, a kifejezés: „hogyan van mozgásban bölcsességgel”. | |||
Az ája azt parancsolja, hogy nézzük meg az égen látható mozgást, amely bölcsességgel és céltudatosan történik. Sőt, ez a hatalmas, csodálatos mozgás pontos és átfogó bölcsesség alapján történik. | |||
Például egy mesterember, aki bölcsen és céltudatosan működteti egy gyár gépeit, a gyár nagyságnak és rendjének mértékében mutatja be szakértelme fokát. Hasonlóképpen, ha így nézzük, a dicsőséges Mindenható hatalmának és bölcsességének mértéke nyilvánvaló abból, ahogy a Napot egy hatalmas gyárrá tette, és bolygóit, ezeket a félelmetesen hatalmas golyóbisokat olyanná, mint a gyár gépezetei, és úgy pörgeti és forgatja őket, mint a hajítókövet a parittyában. | |||
Harmadszor, a „hogyan sugárzik fenséggel, hogyan mosolyog díszeiben” kifejezésnek ez a jelentése: | |||
az egek arcán megfigyelhető sugárzó fenség és mosolygó díszek olyanok, hogy a dicsőséges Teremtő uralmának kifinomultságát és művészetének kiválóságát tanúsítják. Ahogy az ünnep alkalmával kifüggesztett ezernyi lámpa a király nagylelkűségét és anyagi területen elért fejlődését bizonyítja, úgy a hatalmas egek is a dicsőséges Teremtő kifinomult uralmát és kiemelkedő művészetét bizonyítják a figyelmes tekintetnek fenséges és díszes csillagaikkal. | |||
Negyedszer, „a teremtésében látható rend, a művészetében megnyilvánuló szimmetria” kifejezés azt mondja: | |||
nézd a teremtmények rendjét az egekben, és lásd meg szimmetriájukat és pontos egyensúlyukat, aztán értsd meg, milyen hatalmas és bölcs is Teremtőjük! | |||
Igen, a hatalmas egek annak a hatalmát és bölcsességét bizonyítják, Aki különböző, apró teremtményeket és állatokat alakít át, így készítve fel őket kötelességeikre, és Aki mindegyiküket egy meghatározott útra irányítja a rá jellemző egyensúllyal, és a Neki való engedelmességük és alávetettségük mértékében. Hasonlóképpen, a hatalmas egek azt bizonyítják a figyelmes szemlélőnek hatalmas méretükkel és megszámlálhatatlan csillagukkal, és azzal, hogy egy hajszálnyit sem lépik túl a nekik kijelölt határokat vagy hanyagolják el kötelességeiket egy másodpercre sem, hogy a dicsőséges Teremtő milyen különleges egyensúlyban gyakorolja uralmát. | |||
Ötödször, mindazoknak, akik gondolkodnak végtelen és korlátlan uralom nyilvánul meg ragyogó lámpásai, fénylő lámpái, sugárzó csillagai által. | |||
Ez a kifejezés egyértelműen kijelenti azt, amire a fenti ája utal, amely a Nap, a Hold és a csillagok alávetettségét említi. Úgy is mondhatnánk: az, hogy a Nap fényt és hőt adó lámpását az égre függesztette, és a fohászok örök Birtokosának üzeneteit a nyár és tél lapjaira a nappal és éjszaka soraival leíró toll tintatartójává tette; a Holdat pedig olyanná, mint az óramutató, amely a minaretek és tornyok hatalmas óráján fénylik, az égbolt hatalmas órájának mutatójává, és a legnagyobb egyensúlyban mozgatja fázisain keresztül, hogy kilépjen a holdsarló fázisából egy éjszaka, majd aztán visszatérjen hozzá; és hogy az egek gyönyörű arcát csillagokkal díszítette, amelyek ragyognak és mosolyognak a mennyek kupoláján – mindezek a végtelen hatalom és örökkévaló uralom jelei. Egy fenséges uralom jelei, amely megismerteti magát a tudatos teremtményekkel. Arra hívják mindazokat, akik gondolkodnak, hogy higgyenek, és erősítsék meg az isteni egyedülvalóságot. | |||
Nézd a világmindenség könyvének színes lapjait! | |||
Nézd, milyen formákat rajzolt a hatalom arany tolla! | |||
Nem marad egyetlen fekete folt sem a szív szemei előtt – | |||
mintha csak Allah fénnyel írta volna fel az Ő jeleit. | |||
Nézd! A bölcsesség milyen csodája nyilvánul meg a csodálatos világmindenségben! | |||
Nézd! Milyen csodálatos előadás zajlik az űr tágas tereiben! | |||
Aztán figyeld a csillagokat, hallgasd összhangjukat! | |||
Nézd, milyen bölcsesség ragyog fényükben. | |||
Mind együtt szólalnak meg az igazság nyelvén, a mindenható, | |||
dicsőséges Teremtő uralmáról szólnak: | |||
„Mind fénylő bizonyítékok vagyunk Teremtőnk létezésére, | |||
a Ő egyedülvalóságának és Hatalmának igazolói, | |||
kifinomult csodák az egek arcán úszva, | |||
és az angyalok is minket bámulnak. | |||
Mi vagyunk a mennyek megszámlálhatatlan figyelő szeme, | |||
amelyek a földet figyelik, | |||
és a Paradicsomot tanulmányozzák. | |||
Megszámlálhatatlan különleges gyümölcs vagyunk, amelyeket a dicsőséges, gyönyörű Teremtő bölcs keze erősített a teremtés fájának égbe nyúló gallyaira, a Tejút minden egyes ágára. | |||
Az egek lakói számára mindegyikünk egy utazó mecset, forgó ház, légies otthon. | |||
Mindegyikünk fényt adó lámpás, hatalmas hajó, repülőgép. | |||
Valamennyien a hatalom csodái vagyunk, a teremtő művészet remekei, amelyeket a Tökéletes, a Hatalmas teremtett, | |||
z Ő bölcsességének megnyilvánulásai, teremtésének csodái, a fény egy-egy világa. | |||
Számtalan bizonyítékot tárunk az emberiség elé, számtalan nyelvünkön szólunk hozzájuk, | |||
de átkozott vakságuk, hitetlen szemeik nem látják arcunkat, nem hallják szavainkat. | |||
Jelek vagyunk, amelyek az igazat mondják: a pecsétünk egy, a bélyegünk egy, Urunk irányít minket. | |||
Őt magasztaljuk alávetettségünkkel, az Ő neveit ismételjük, mindegyikünk mély extázisban, a Tejút hatalmas körének tagjai. | |||