Üçüncü Şuâ/hu

MUKADDİME

A hit alaptételeinek ez a Nyolcadik Bizonyítéka bizonyítja Allah szükségszerű létezését és egyedülvalóságát, és szilárd bizonyítékot kínál az isteni hatalom nagyságára és az uralom átfogóságára. Igazolja az isteni uralom minden átfogó voltát és az isteni kegyelem mindenre kiterjedő voltát, az isteni tudást mindent magába foglaló voltát, és azt, hogy az isteni bölcsesség magába foglalja a világmindenség minden teremtményét.

Röviden: a Nyolcadik Bizonyíték minden bevezető bekezdésében nyolc következtetés van. mivel bizonyítékokkal igazolják ezt a nyolc következtetést, ez a Nyolc Bizonyíték rendkívül értékes.

Said Nursi

Egy fohász

Allah, a Kegyelmes, az Irgalmas nevében.

Bizony, az egek és a föld teremtésében, és az éjszaka és a nappal váltakozásában, és a hajókban, amelyek a tengeren úsznak azzal, ami hasznára van az embereknek (a rakományaikkal), a vízben, amit Allah leküldött az égből, felélesztve általa a földet annak halála után, és elterjesztett rajta mindenféle mozgó teremtményt, és a szelek irányításában, és az ég és a föld között szolgálatra rendelt felhőkben jelek vannak annak a népnek, amely használja az eszét.()

Istenem, Uram!

A hit szemein, a Kegyes Korán fényén és vezetésén, Allah Küldötte (s.a.w.) tanításain és a Bölcs isteni Név utalásain keresztül látom, hogy az egekben nincs semmiféle mozgás vagy keringés, ami rendje és szabályossága által ne a Te létezésedre mutatna.

Nincs olyan égitest, amely némán teljesítve kötelességét és hibátlanul követve pályáját ne a Te uralmadat és egyedülvalóságodat bizonyítaná.

Nincs egyetlen csillag sem, amely harmonikus megteremtése, szabályos pozíciója, fénylő mosolya és a többi csillaghoz való hasonlósága által ne a Te istenségednek fenségét és a Te egyedülvalóságodat mutatná be.

Egy sincs a tizenkét bolygó közül, amely bölcs mozgásával, nyugodt alávetettségével, rendezett feladataival és kísérő holdjaival ne a Te szükségszerű létezésedet és istenséged kizárólagosságát bizonyítaná!

Evet, gökler sekeneleriyle, her biri tek başıyla şehadet ettikleri gibi heyet-i mecmuasıyla derece-i bedahette –ey zemin ve gökleri yaratan yaratıcı!– senin vücub-u vücuduna öyle zâhir şehadet –ve ey zerratı, muntazam mürekkebatıyla tedbirini gören ve idare eden ve bu seyyare yıldızları manzum peykleriyle döndüren, emrine itaat ettiren!– senin vahdetine ve birliğine öyle kuvvetli şehadet ederler ki göğün yüzünde bulunan yıldızlar sayısınca nurani bürhanlar ve parlak deliller o şehadeti tasdik ederler.

És a fényes, gyönyörű, makulátlan egek, amelyek úgy jelennek meg, mint egy lámpákkal feldíszített királyi flotta, hatalmas és gyors égitesteikkel egyértelműen mutatnak a Te uralmad fenségére és mindent létrehozó hatalmad végtelenségére, és uralmad határtalan kiterjedésére, amely átfogja az egeket, és kegyelmedre, amely minden élőlényre kiterjed. És kétségbevonhatatlanul tanúskodnak tudásod egyetemes voltáról, amely magába foglalja a mennybéli teremtmények minden állapotát és körülményét, átfogja és irányítja őket, és bölcsességedre, amely mindent magába foglal. Ez a tanúskodás oly egyértelmű, mintha a csillagok lennének az egek tanúságtételének szavai és fénylő megtestesülései.

És a csillagok az egek arénájában fegyelmezett katonákhoz, rendezett hajókhoz, csodálatos repülőgépekhez vagy fénylő lámpákhoz hasonlóan a hatalmas űr tengerében a Te isteni uralmad ragyogó fenségét mutatják.

Ahogy a Nap, e hadsereg egy csillagának bolygóihoz és Földünkhöz fűződő kötelességei is utalnak rá, társai, a többi csillag is a Túlvilágra tekint, és vannak kötelességeik – ők az örökkévaló világok napjai.

Ó, szükségszerűen Létező, Egyetlen Egyedülvaló!

Ezek a csodás csillagok, különös napok és holdak a Te birodalmadban, a Te egedben vannak alárendelve, elrendezve és alkalmazva, a Te parancsod, hatalmad és erőd által, a Te irányításod és utasításaid szerint. Mindezek az égitestek egyetlen Teremtőjüket dicsőítik és magasztalják, Aki megteremti, mozgatja és irányítja őket, és természetük nyelvén hirdetik: „Dicsőség Allahnak! Allah mindennél nagyobb!”

Az ő magasztalásuk által én is hirdetem, hogy Szent vagy!

Ó, dicsőséges Mindenható, Aki elrejtőzöl megnyilvánulásod intenzitásában, és nagyságodnak fenségében!

A Kegyes Korán tanításain és nemes Küldötted (s.a.w.) iránymutatásán keresztül megértettem, hogy miként az egek és a csillagok a Te létezésedről és egyedülvalóságodról tanúskodnak, úgy a légkör felhőivel, villámlásával, mennydörgésével, a széllel és a csillagokkal szintén a Te létezésedről és egyedülvalóságodról tanúskodik.

Igen, az élettelen, tudattalan felhők egyedül a Te kegyelmed és bölcsességed által küldenek esőt a földre, az élet vizével sietve a szükséget látó élőlények segítségére – a zavaros véletlen semmilyen módon nem avatkozhat ebbe.

A legerősebb elektromosság, a villámlás, amely a világosság megjelenítésével serkenti az emberiséget arra, hogy kihasználják a benne rejlő lehetőséget, és felvillantja a Te hatalmadat az űrben.

A mennydörgés bejelenti az eső érkeztét, megszólaltatva a határtalan űrt, és az egekben visszhangzik magasztalása, szavakkal hirdet Téged, a Te uralmadról tanúskodva.

A szelek, amelyeknek számos kötelességük van, például az élőlények elengedhetetlen ellátásának biztosítása, és a légzés lehetővé tétele, bizonyos okból a légkört a „felírás és eltörlés táblájává” változtatják, így utalva a Te hatalmad tevékenységére, és tanúsítva létezésedet. Hasonlóképpen, a Te irgalmasságod által a felhőkből hulló és a teremtményeknek elküldött kegyelem harmonikus, rendezett cseppjeinek szavai által a Te kegyelmed és irgalmad mélységéről tanúskodik.

Ó, mindenre képes, aktív Rendező! Kifinomult, bőkezű Adó!

A felhők, a villámlás, a szél és az eső mind a Te szükségszerű létezésedről tanúskodnak, egyenként és együtt is, egymásba foglalva és egymást segítve kötelességeikben, annak ellenére, hogy természetüknél fogva különbözőek és ellentmondanak egymásnak, ezzel tanúsítva a Te egységedet.

Uralmad fenségére is utalnak, amely a hatalmas légkört a csodák kiállításává teszi, egyes napokon többször is megtöltve és kiürítve azt, és hatalmad mindent átfogó voltára, amely táblához teszi hasonlóvá, amelyre írnak, aztán újra tisztára törlik, és kifacsarja, mint egy szivacsot, és megöntözi a föld kertjét;

és határtalan kegyelmedet és uralmadat, amely az atmoszféra fátyla alatt irányítja az egész földet és minden teremtményét. És a levegőt oly bölcs kötelességek elvégzésére alkalmazza, és a felhőket és az esőt is oly körültekintően irányítja, hogy ha nem lenne mindent átfogó tudása és bölcsessége, nem lenne képes mindezt elvégezni.

Ó, Te, Aki azt teszel, amit csak akarsz!

A Te tetteid által a légkörben, a Te hatalmaddal, amely folyamatosan a Feltámadás példáit mutatja be, és a nyarat téllé változtatja, a telet pedig nyárrá, és hasonló cselekedetek által jelzi, hogy ezt a világot a Túlvilággá fogja változtatni, és ott jeleníti majd meg örökkévaló cselekedeteit.

Ó, Mindenható Dicsőséges!

A levegő, a felhők, az eső, a mennydörgés és a villámlás a Te uralmadnak van alávetve és az irányítja, a Te parancsod, erőd és hatalmad által. Ezek a teremtmények, amelyek természetüket tekintve annyira különböznek egymástól, mind kinyilvánítják uralkodójuk és parancsnokuk szentségét, Aki azonnal aláveti őket gyors parancsainak, Őt magasztalják, és a kegyelmességét dicsőítik.

Ó, egek és a föld dicsőséges Teremtője!

A Bölcs Korán vezetése és Allah nemes Küldöttének (s.a.w.) tanítása által hiszem és tudom, hogy miként az egek a Te szükségszerű létezésedről és egyedülvalóságodról tanúskodnak csillagaikkal, és a légkör is tanúskodik mindazzal, amit tartalmaz, úgy a föld is a Te szükségszerű létezésedet és egyedülvalóságodat tanúsítja minden teremtményével és állapotával.

Bizony, nincs olyan változás a földön, akár a növények és állatok minden évben bekövetkező változása, ami rendezettségével ne a Te szükségszerű létezésedről és egyedülvalóságodról tanúskodna.

Minden állat a Te szükségszerű létezésedről és egyedülvalóságodról tanúskodik azáltal, hogy minden szükségletéről gondoskodás történik, szükségleteinek és tehetetlenségének megfelelően, és megkap minden képességet és szervet, ami az élethez szükséges számára.

Minden növény és állat, amely a szemünk láttára teremtetik meg tavasszal, finom díszítéseivel, a benne rejlő művészettel, a többi fajtól való különbözőségével, rendjével és egyensúlyával Téged ismertet meg velünk.

A Te hatalmad csodái, amelyek betöltik a földet, és amelyeket növényekként és állatokként ismerünk, és tökéletes, hibátlan megteremtésük egy magból vagy folyadékcseppből a Nap fényénél is nyilvánvalóbban tanúsítja Bölcs Teremtőjük létezését, egyedülvalóságát, bölcsességét és végtelen hatalmát.

És nincs egyetlen elem sem, a levegő, a víz, a fény, a tűz vagy a föld, amely azzal, hogy feladatait lelkiismeretesen és pontosan teljesíti, hiába nem rendelkezik tudatossággal, és a Láthatatlan kincsestárából érkező gyümölcsök eszköze, hiába egyszerű és rendezetlen, de a Te létezésedről és egyedülvalóságodról tanúskodna.

Ó, Mindenható Teremtő! Ó, formák Mindentudó Megalkotója! Ó, aktív Teremtő!

Ahogy a föld minden lakójával együtt Teremtőjének szükségszerű létezéséről tanúskodik, úgy az arcán látható pcsét és minden teremtménye arcának pecsétje, és egységük, és az, hogy egyikük a másikban létezik, és azáltal, hogy az uralom cselekedetei és a Nevek, amelyek rájuk tekintenek, egyek és ugyanazok, a legvilágosabban tanúskodik a Te egyedülvalóságodról és egységedről, annyiszor, amennyi a teremtményeinek száma.

Hasonlóképpen, azzal, hogy olyan, mint egy katonai tábor, egy kiállítás, az oktatás helye, és hogy a növények és állatok négyszázezer faja van jelen osztagaiban minden szükséges felszerelésükkel, a Föld a Te uralmad nagyságára mutat, és arra, hogy a Te hatalmad mindent áthat. És a megszámlálhatatlan élőlény ellátása, ahogy szeretetteljesen, bőkezűen, a megfelelő időben megadatik nekik az egyszerű és száraz földből, és a megszámlálhatatlan egyed meghódolása és engedelmessége az isteni parancs előtt azt bizonyítja, hogy a Te kegyelmed mindent átfog, és uralkodásod kiterjed mindannyiukra.

És a teremtmények karavánjainak irányítása, amelyek állandó változásban vannak a földön, és a növények és állatok irányítása és kezelése, és hogy mindez csak az összes teremtményt magába foglaló tudással és minden dolgot irányító végtelen bölcsességgel lehetséges, a Te mindent átfogó tudásodra és bölcsességedre mutat.

És az embernek adott kiemelkedő jelentőség, aki rövid idő alatt végtelen kötelességet hajt végre, olyan képességekkel áldatott meg, amelyek azt sugallják, hogy örök életre rendeltetett, és rendelkezik a föld minden lénye felett; és a végtelen lehetőségek, amelyek ebben a földi kiképzőtáborban, ezen a múlandó kiállításon kapott; és az uralom határtalan megnyilvánulásai, a megszámlálhatatlan isteni megszólítás és megszámlálhatatlan isteni ajándék, amelyek neki szólnak bizonnyal nem fér bele ebbe a múlandó, szánalmas, zavaros evilági létezésbe, ebbe a megpróbáltatásokkal teli, múlandó világba. Mivel ezek csak egy másik, örökkévaló életre, a boldogság örök hajlékára szólhatnak, ezért a túlvilági ajándékokra mutatnak az örökkévaló birodalomban, sőt, bizonyítják azokat.

Ó, minden dolog Teremtője!

A Te uralmadnak van alávetve a föld minden teremtménye, a Te földeden, a Te erőd, hatalmas és akaratod, a Te tudásod és bölcsességed által. Az uralom, amelynek tevékenysége jól látható a föld színén, olyan átfogó, irányítása pedig oly tökéletes és pontos, és olyan egységesen történik, ami egyértelműen mutatja: olyan uralom, olyan rendelkezés ez, amelyet nem lehet feldarabolni, olyan egész, amit nem lehet részekre osztani.

A föld minden lakójával együtt megszámlálhatatlan nyelven dicséri és magasztalja Alkotóját, minden beszédnél érthetőbben. Létezésük nyelvén Dicsőséges Ellátójukat magasztalják végtelen ajándékaiért.

Ó, végtelenül Tiszta, Szent, Aki elrejtőzik megnyilvánulásának intenzitásában, és nagyságának fenségében!

A föld minden magasztalásával és dicsőítésével Téged magasztallak és dicsőítlek, és kijelentem, hogy mentes vagy minden hibától, tehetetlenségtől vagy társtól, és a világ minden magasztalásával és dicsőítésével magasztallak, és hálát adok Neked!

Ó, a szárazföld és a tengerek Ura!

A Kegyes Korán vezetéséből és nemes Küldötted (s.a.w.) tanításaiból megértettem, hogy ahogy az egek, a légkör és a föld a Te egyedülvalóságodról és szükségszerű létezésedről tanúskodik, úgy a tengerek, folyók, patakok és források is a legegyértelműbben tanúskodnak róla.

Igen, nincs olyan élőlény a tengerekben – amelyek olyanok, mintha világunk vízgőzt előállító, különös bojlerei lennének – amely rendezett lényével, állapotaival és a kapott ajándékokkal ne Teremtőjét ismertetné meg velünk.

És a furcsa teremtmények, amelyek ellátása az egyszerű homokból és vízből adatik meg, és a tengerek élőlényei jól elrendezett lényükkel, kiváltképp a halak, amelyek egyenként sok ezer ikrát rakva benépesítik a tengereket, teremtésük és kötelességeik, fenntartásuk és irányításuk, táplálásuk és felügyeletük által mind Teremtőjükre mutatnak, Ellátójukról tanúskodnak.

És a tengerek ékes, díszes ékszerei vonzó külsejükkel és előnyös tulajdonságukkal Téged ismernek el és Téged ismertetnek meg.

Igen, ahogy egyedül Rólad tanúskodnak, úgy, bár összekeveredve léteznek, de ugyanazt a pecsétet viselik természetükben, nagy gonddal lettek megteremtve, és nagy számban léteznek, amivel valamennyien együtt a Te egyedülvalóságodról tanúskodnak.

És a földgolyó szárazföldjeit körbeölelő tengerek, amelyek vissza vannak tartva attól, hogy túláradjanak, vagy szétterjedjenek a szárazföldön, miközben a Föld a Nap körüli pályáján utazik, és sokféle díszes élőlényt és ékszert hoznak létre egyszerű homokból és vízből, úgy, hogy minden ellátásuk és szükségletük bőkezűen biztosítva van; és azzal, hogy halott társaik elkerülhetetlen, megszámlálhatatlan mennyiségű holtteste nem látható a tengerek felszínén, közvetlenül tanúskodnak a Te létezésedről és annak szükségszerűségéről, annyiszor, amennyi a számuk.

És ahogy egyértelműen mutatnak a Te fenséges uralmad birodalmára és a Te mindent átfogó hatalmad ellenállhatatlanságára, úgy bizonyítják a Te kegyelmed és törvényed végtelenségét is, amely irányít mindent a hatalmas, de engedelmes csillagoktól az égen a legkisebb halakig a tenger mélyén – ezek mind hasonlóan kapják meg ellátásukat. És utalnak a Te tudásodra és bölcsességedre is, amely, ahogy azt minden dolog rendje, egyensúlya, harmóniája és bölcsessége bizonyítja, átfogja és magába foglalja őket.

Az, hogy a kegyelem ilyen tárházai léteznek az evilági vendégház utazói számára, és az ember utazásának és ennek a hajónak a javára vannak fordítva azt mutatja, hogy az, Aki ilyen bőséges ajándékokat ad a tengerből egy útszéli vendégházban egyetlen éjszakát megszálló vendégei számára, bizonnyal a kegyelem örökkévaló tengerével vár az Ő örökkévaló birodalmában, és amit itt láthatunk, az ennek csupán jelentéktelen és múlandó mintája.

Tehát a földet körbevevő tenger csodálatos példája és a teremtmények táplálásának rendkívül rendezett módja egyértelműen bizonyítja, hogy egyedül a Te hatalmadnak, akaratodnak és irányításodnak vannak alávetve a Te birodalmadban; és létezésük nyelvén Teremtőjüket magasztalják, kijelentve: „Allah mindennél nagyobb!”

Ó, mindenható Dicsőséges, Aki a hegyeket a Föld hajójának árbocaivá és kincstáraivá tetted!

A Kegyes Korán vezetéséből és nemes Küldötted (s.a.w.) tanításaiból megértettem, hogy miként a tengerek különös teremtményeikkel együtt elismernek és megismertetnek Téged, ugyanezt teszik a hegyek is a bölcs szolgálat által, amit végeznek. Mert ők biztosítják, hogy a föld megszabaduljon a földrengések és a belső háborgások hatásától, megmentik a földet attól, hogy elöntse a tenger, megtisztítják a levegőt a mérgező gázoktól, a víz tárolására szolgáló tartóedények, és az élőlényeknek szükséges ásványok és fémek kincsestárai.

Igen, nincs egyetlen kő sem a hegyekben, vagy a betegségek gyógyítására használt anyag, vagy az élőlények és főként az ember számára elengedhetetlen fém és ásvány, vagy a virágaival és gyümölcseivel a hegyeket és síkságokat díszítő növény, amely az általa megjelenített bölcsességgel, renddel és szépséges teremtéssel, amit lehetetlen a véletlennek tulajdonítanunk, ne egy végtelenül hatalmas, bölcs, kegyelmes és bőkezű Teremtő szükségszerű létezéséről tanúskodna. Ez különösen igaz a hegyekben található anyagokra, például a sóra, a dikálium-oxalátra, kinin-szulfátra vagy a timsóra, amelyek felületesen nézve hasonlítanak egymásra, de ízük teljesen eltérő; és kiváltképp az összes növényfajtára, és virágaik és gyümölcseik sokféleségére. Továbbá azáltal, hogy egységes egészként vannak irányítva és rendezve, és eredetük, helyzetük, teremtésük is kialakításuk hasonló, és könnyedén, gyorsan, egyszerűen történik meg, mind Teremtőjük egyetlenségéről és egyedülvalóságáról tanúskodnak.

Valamint az, hogy a hegyeken és a hegyek belsejében élő teremtmények ugyanakkor és ugyanolyan módon vannak megteremtve mindenhol az egész világon, tökéletesen és hiba nélkül, anélkül, hogy hátráltatnák egymást, és hogy zavar nélkül vannak megteremtve, pedig keverednek az összes többi teremtménnyel, szintén mind a Te uralmad kiemelkedő voltára és a Te hatalmad végtelenségére utal, aminek semmi sem nehéz.

És az, hogy a hegyek – a külsejük és a belsejük is – rendezett módon fákkal, növényekkel és ásványi anyagokkal telnek meg, hogy kiszolgálják a földön élő teremtmények megszámlálhatatlan szükségleteit, és még rengeteg különböző betegségüket is meggyógyítsák, étvágyukat és kívánságaikat kielégítsék, a Te kegyelmed végtelen kiterjedését és a Te uralmad határtalanságát bizonyítja. Az pedig, hogy gondosan, tudatosan, zavar nélkül vannak előkészítve, rendezett módon, a szükségleteknek megfelelően, annak ellenére, hogy összekeveredve és rejtve vannak a föld sötét mélyében, a Te mindent magába foglaló tudásod bizonyítéka, és a Te mindent átfogó, mindent rendbe állító bölcsességedé. És a gyógyító hatású anyagok, ásványok és fémek elraktározása egyértelműen mutat a Te uralmad kegyes, nagylelkű, eltervezett folyamataira, és kegyelmed kifinomult elővigyázatosságára.

Az, hogy a hatalmas hegyek tartalmazzák az evilági vendégház utazói számára jövőben is szükséges készleteket, és olyan raktárak, amelyekben ott van az élethez szükséges minden kincs, mutatja, sőt, bizonyítja, hogy a Teremtő, Aki ilyen bőkezű és vendégszerető, bölcs és kegyelmes, hatalmas és gondoskodó, bizonyosan örökkévaló készleteket birtokol, amelyeket az örökkévaló birodalomban fog kiárasztani vendégeire, akiket Ő nyilvánvalóan szeret. Ott a csillagok fogják majd betölteni azt a szerepet, amit most a hegyek töltenek be.

Ó, Te, mindenek felett Hatalmas!

A hegyek és a bennük lévő teremtmények a Te hatalmadon és erődön, tudásodon és bölcsességeden keresztül vannak alávetve uralmadnak. Teremtőjüket magasztalják és dicsőítik, Aki ilyen módon uralma alá hajtja és alkalmazza őket.

Ó, kegyelmes Teremtő, irgalmas Gondoskodó!

Nemes Küldötted (s.a.w.) vezetése és a Kegyes Korán tanításai által megértettem, hogy miként az egek, a légkör, a föld, a tengerek és a hegyek, minden bennük lévő teremtménnyel együtt elismernek és megismertetnek Téged, ugyanezt teszi minden fa és növény, minden levelükkel, virágukkal és gyümölcsükkel együtt.

Minden egyes levelük, extatikus mozgásával és recitálásával; minden viráguk, amelyek szépségükkel Teremtőjük Neveit írják le; és minden gyümölcsük, amelyek mosolygó kellemességükkel a Te kegyelmed megnyilvánulásai, a rendezettségükben rejlő csodálatos művészettel – amelyet semmiképpen nem írhatunk a véletlen számlájára – a rendben rejlő egyensúllyal, ékességeikkel, finom és változatos illatukkal, és gyümölcseik különböző ízeivel magától értetődően bizonyítják egy végtelenül kegyelmes és bőkezű Teremtő létezését. Ugyanakkor, az egész földön megfigyelhető hasonlóságuk és kölcsönös megfelelésük, az, hogy teremtésükön ugyanaz a pecsét látható, és lényük felépítésüket és irányításukat tekintve oly hasonló, és a hozzájuk kapcsolódó isteni Nevek és teremtő tettek egybeesése, és az, hogy százezernyi fajuk megszámlálhatatlan tagja zavar nélkül hozatik elő, olyan tanúságtétel, amely a szükségszerűen létező Teremtő egyedülvalóságáról és egyetlen voltáról tanúskodik.

És ahogy a Te szükségszerű létezésedről és egyedülvalóságodról tanúskodnak, úgy az élőlények seregének négyszázezer fajba tartozó, megszámlálhatatlan tagjáról való, ezerféle, tökéletes és zavar nélküli gondoskodás és irányítás a Te egyedülálló uralmad fenségére mutat, és a Te hatalmad nagyságára, amely ugyanolyan könnyedén teremt meg egyetlen virágot, mint az egész tavaszt, és minden dolgot átfog. Mindezek utalnak a Te kegyelmed határtalan szélességére is, ami végtelen számú ételt készít elő az állatoknak és embereknek az egész földön; és ezeken a tetteken és ellátáson, irányításon és tápláláson keresztül, ami mind tökéletes rendben zajlik, és még a legkisebb részecskék is engedelmeskednek parancsainak, egyértelműen mutatnak a Te uralmad korlátlanságára. És a fák és növények minden részükkel, leveleikkel, virágaikkal, gyümölcsükkel, gyökerükkel, ágaikkal, azzal, hogy hasznos céloknak, bölcs okoknak és előnyöknek megfelelően vannak megteremtve, úgy, hogy Teremtőjük ismeri és látja minden tulajdonságukat, világosan, megszámlálhatatlan ujjal mutatnak a Te tudásodra, amely minden dolgot magába foglal, és Te bölcsességed mindent átfogó voltára. Számtalan nyelvvel dicsérik és magasztalják a Te művészeted végtelen szépségét, és a Te tökéletes ajándékaid gyönyörűségét.

És ezek az értékes ajándékok és kegyek, ez a különleges adományozás ebben az ideiglenes szállóban, múlandó vendégházban, a rövid ideig tartó evilági létezés alatt a fák és növények keze által mutatja, sőt, bizonyítja, hogy azért, hogy a teremtmények ne mondhassák:

Misafirlerine burada böyle merhametler yapan kudretli, keremkâr Zat-ı Rahîm, bütün ettiği masrafı ve ihsanı, kendini sevdirmek ve tanıttırmak neticesinin aksiyle, yani bütün mahlukat tarafından “Bize tattırdı fakat yedirmeden bizi idam etti.” dememek ve dedirmemek ve saltanat-ı uluhiyetini ıskat etmemek ve nihayetsiz rahmetini inkâr etmemek ve ettirmemek ve bütün müştak dostlarını mahrumiyet cihetinde düşmanlara çevirmemek noktalarından, elbette ve herhalde ebedî bir âlemde, ebedî bir memlekette, ebedî bırakacağı abdlerine, ebedî rahmet hazinelerinden, ebedî cennetlerinde, ebedî ve cennete lâyık bir surette meyvedar eşcar ve çiçekli nebatlar ihzar etmiştir. Buradakiler ise müşterilere göstermek için numunelerdir.

Hem ağaçlar ve nebatlar, umumen yaprak ve çiçek ve meyvelerinin kelimeleriyle seni takdis ve tesbih ve tahmid ettikleri gibi o kelimelerden her birisi dahi ayrıca seni takdis eder. Hususan meyvelerin bedî’ bir surette, etleri çok muhtelif, sanatları çok acib, çekirdekleri çok hârika olarak yapılarak o yemek tablalarını ağaçların ellerine verip ve nebatların başlarına koyarak zîhayat misafirlerine göndermek cihetinde, lisan-ı hal olan tesbihatları, zuhurca lisan-ı kāl derecesine çıkar. Bütün onlar senin mülkünde, senin kuvvet ve kudretinle, senin irade ve ihsanatınla, senin rahmet ve hikmetinle musahhardırlar ve senin her bir emrine mutîdirler.

Ey şiddet-i zuhurundan gizlenmiş ve ey kibriya-yı azametinden tesettür etmiş olan Sâni’-i Hakîm ve Hâlık-ı Rahîm! Bütün eşcar ve nebatatın, bütün yaprak ve çiçek ve meyvelerin dilleriyle ve adediyle; seni kusurdan, aczden, şerikten takdis ederek hamd ü sena ederim.

Ey Fâtır-ı Kadîr! Ey Müdebbir-i Hakîm! Ey Mürebbi-i Rahîm!

Resul-i Ekrem aleyhissalâtü vesselâmın talimiyle ve Kur’an-ı Hakîm’in dersiyle anladım ve iman ettim ki: Nasıl nebatat ve eşcar seni tanıyorlar, senin sıfât-ı kudsiyeni ve esma-i hüsnanı bildiriyorlar. Öyle de zîhayatlardan ruhlu kısmı olan insan ve hayvanattan hiçbirisi yoktur ki cisminde gayet muntazam saatler gibi işleyen ve işlettirilen dâhilî ve haricî azalarıyla ve bedeninde gayet ince bir nizam ve gayet hassas bir mizan ve gayet mühim faydalar ile yerleştirilen âlât ve duygularıyla ve cesedinde gayet sanatlı bir yapılış ve gayet hikmetli bir tefriş ve gayet dikkatli bir muvazene içinde konulan cihazat-ı bedeniyesiyle, senin vücub-u vücuduna ve sıfatlarının tahakkukuna şehadet etmesin.

Çünkü bu kadar basîrane nazik sanat ve şuurkârane ince hikmet ve müdebbirane tam muvazeneye, elbette kör kuvvet ve şuursuz tabiat ve serseri tesadüf karışamazlar ve onların işi olamaz ve mümkün değildir. Ve kendi kendine teşekkül edip öyle olması ise yüz derece muhal içinde muhaldir. Çünkü o halde her bir zerresi; her bir şeyini ve cesedinin teşekkülünü, belki dünyada alâkadar olduğu her şeyini bilecek, görecek, yapabilecek âdeta ilah gibi ihatalı bir ilmi ve kudreti bulunacak. Sonra teşkil-i ceset ona havale edilir ve “Kendi kendine oluyor.” denilebilir.

Ve heyet-i mecmuasındaki vahdet-i tedbir ve vahdet-i idare ve vahdet-i neviye ve vahdet-i cinsiye ve umumun yüzlerinde göz, kulak, ağız gibi noktalarda ittifak cihetinde müşahede edilen sikke-i fıtratta birlik ve her bir nev’in efradı simalarında görülen sikke-i hikmette ittihat ve iaşede ve icadda beraberlik ve birbirinin içinde bulunmak gibi keyfiyetlerinden hiçbirisi yoktur ki senin vahdetine kat’î şehadette bulunmasın. Ve her bir ferdinde, kâinata bakan bütün isimlerin cilveleri bulunmakla, vâhidiyet içinde senin ehadiyetine işareti olmasın.

Hem nasıl ki insan ile beraber hayvanatın, zeminin bütün yüzünde yayılan yüz bin envaı, muntazam bir ordu gibi teçhiz ve talimat ve itaat ve musahhariyetle ve en küçükten tâ en büyüğe kadar, rububiyetin emirleri intizamla cereyanlarıyla o rububiyetinin derece-i haşmetine ve gayet çoklukla beraber gayet kıymetli ve gayet mükemmel olmakla beraber gayet çabuk yapılmaları ve gayet sanatlı olmakla beraber gayet kolay yapılışlarıyla, kudretinin derece-i azametine delâlet ettikleri gibi; şarktan garba, şimalden cenuba kadar yayılan mikroptan tâ gergedana kadar, en küçücük sinekten tâ en büyük kuşa kadar bütün onların rızıklarını yetiştiren rahmetinin hadsiz vüs’atine ve her biri emirber nefer gibi vazife-i fıtriyesini yapmak ve zemin yüzü her baharda, güz mevsiminde terhis edilenler yerinde yeniden taht-ı silaha alınmış bir orduya ordugâh olmak cihetiyle, hâkimiyetinin nihayetsiz genişliğine kat’î delâlet ederler.

Hem nasıl ki hayvanattan her birisi, kâinatın bir küçük nüshası ve bir misal-i musağğarı hükmünde gayet derin bir ilim ve gayet dakik bir hikmetle, karışık eczaları karıştırmayarak ve bütün hayvanların ayrı ayrı suretlerini şaşırmayarak, hatasız, sehivsiz, noksansız yapılmalarıyla, ilminin her şeye ihatasına ve hikmetinin her şeye şümulüne, adetlerince işaretler ederler.

Öyle de her biri birer mu’cize-i sanat ve birer hârika-i hikmet olacak kadar sanatlı ve güzel yapılmasıyla, çok sevdiğin ve teşhirini istediğin sanat-ı Rabbaniyenin kemal-i hüsnüne ve gayet derecede güzelliğine işaret ve her birisi, hususan yavrular, gayet nazdar, nâzenin bir surette beslenmeleriyle ve heveslerinin ve arzularının tatmini cihetiyle, senin inayetinin gayet şirin cemaline hadsiz işaretler ederler.

Ey Rahmanu’r-Rahîm! Ey Sadıku’l-Va’di’l-Emin! Ey Mâlik-i Yevmi’d-din!

Senin Resul-i Ekrem aleyhissalâtü vesselâmının talimiyle ve Kur’an-ı Hakîm’inin irşadıyla anladım ki: Madem kâinatın en müntehab neticesi hayattır. Ve hayatın en müntehab hülâsası ruhtur. Ve zîruhun en müntehab kısmı zîşuurdur. Ve zîşuurun en câmii insandır. Ve bütün kâinat ise hayata musahhardır ve onun için çalışıyor. Ve zîhayatlar, zîruhlara musahhardır, onlar için dünyaya gönderiliyorlar. Ve zîruhlar, insanlara musahhardır, onlara yardım ediyorlar. Ve insanlar fıtraten Hâlık’ını pek ciddi severler ve Hâlık’ları onları hem sever hem kendini onlara her bir vesile ile sevdirir. Ve insanın istidadı ve cihazat-ı maneviyesi, başka bir bâki âleme ve ebedî bir hayata bakıyor. Ve insanın kalbi ve şuuru, bütün kuvvetiyle beka istiyor. Ve lisanı, hadsiz dualarıyla beka için Hâlık’ına yalvarıyor.

Elbette ve herhalde, o çok seven ve sevilen ve mahbub ve muhib olan insanları dirilmemek üzere öldürmekle, ebedî bir muhabbet için yaratılmış iken, ebedî bir adâvetle gücendirmek olamaz ve kabil değildir. Belki başka bir ebedî âlemde mesudane yaşaması hikmetiyle, bu dünyada çalışmak ve onu kazanmak için gönderilmiştir. Ve insana tecelli eden isimlerin, bu fâni ve kısa hayattaki cilveleriyle âlem-i bekada onların âyinesi olan insanların, ebedî cilvelerine mazhar olacaklarına işaret ederler.

Evet, ebedînin sadık dostu, ebedî olacak. Ve bâkinin âyine-i zîşuuru, bâki olmak lâzım gelir.

Hayvanların ruhları bâki kalacağı ve Hüdhüd-ü Süleymanî (as) ve Neml’i; ve Naka-i Salih (as) ve Kelb-i Ashab-ı Kehf gibi bazı efrad-ı mahsusa hem ruhu hem cesediyle bâki âleme gideceği ve her bir nev’in ara sıra istimal için bir tek cesedi bulunacağı rivayat-ı sahihadan anlaşılmakla beraber; hikmet ve hakikat hem rahmet ve rububiyet öyle iktiza ediyorlar.

Ey Kādir-i Kayyum!

Bütün zîhayat, zîruh, zîşuur; senin mülkünde, yalnız senin kuvvet ve kudretinle ve ancak senin irade ve tedbirinle ve rahmet ve hikmetinle, rububiyetinin emirlerine teshir ve fıtrî vazifelerle tavzif edilmişler. Ve bir kısmı, insanın kuvveti ve galebesi için değil belki fıtraten zaafı ve aczi için rahmet tarafından ona musahhar olmuşlar. Ve lisan-ı hal ve lisan-ı kāl ile Sâni’lerini ve Mabud’larını kusurdan, şerikten takdis ve nimetlerine şükür ve hamdederek, her biri ibadet-i mahsusasını yapıyorlar.

Ey şiddet-i zuhurundan gizlenmiş ve ey azamet-i kibriyasından perdelenmiş olan Zat-ı Akdes! Bütün zîruhların tesbihatıyla, seni takdis etmek niyet edip سُب۟حَانَكَ يَا مَن۟ جَعَلَ مِنَ ال۟مَاءِ كُلَّ شَى۟ءٍ حَىٍّ diyorum.

Yâ Rabbe’l-âlemîn! Yâ İlahe’l-evvelîne ve’l-âhirîn!

Yâ Rabbe’s-semavati ve’l-aradîn!

Resul-i Ekrem aleyhissalâtü vesselâmın talimiyle ve Kur’an-ı Hakîm’in dersiyle anladım ve iman ettim ki: Nasıl sema, feza, arz, berr ve bahir, şecer, nebat, hayvan; efradıyla, eczasıyla, zerratıyla seni biliyorlar, tanıyorlar ve varlığına ve birliğine şehadet ve delâlet ve işaret ediyorlar. Öyle de kâinatın hülâsası olan zîhayat ve zîhayatın hülâsası olan insan ve insanın hülâsası olan enbiya, evliya, asfiyanın hülâsası olan kalplerinin ve akıllarının müşahedat ve keşfiyat ve ilhamat ve istihracat ile, yüzer icma ve yüzer tevatür kuvvetinde bir kat’iyetle senin vücub-u vücuduna ve senin vahdaniyet ve ehadiyetine şehadet edip, ihbar ediyorlar. Mu’cizat ve keramat ve yakînî bürhanlarıyla haberlerini ispat ediyorlar.

Evet kalplerde, perde-i gaybda ihtar edici bir zata bakan hiçbir hatırat-ı gaybiye ve ilham edici bir zata baktıran hiçbir ilhamat-ı sadıka ve hakkalyakîn suretinde sıfât-ı kudsiye ve esma-i hüsnanı keşfeden hiçbir itikad-ı yakîne ve enbiya ve evliyada bir Vâcibü’l-vücud’un envarını aynelyakîn ile müşahede eden hiçbir nurani kalp ve asfiya ve sıddıkînde, bir Hâlık-ı külli şey’in âyât-ı vücubunu ve berahin-i vahdetini ilmelyakîn ile tasdik eden, ispat eden hiçbir münevver akıl yoktur ki senin vücub-u vücuduna ve sıfât-ı kudsiyene ve senin vahdetine ve ehadiyetine ve esma-i hüsnana şehadet etmesin, delâleti bulunmasın ve işareti olmasın.

Ve bilhassa bütün enbiya ve evliya ve asfiya ve sıddıkînin imamı ve reisi ve hülâsası olan Resul-i Ekrem aleyhissalâtü vesselâmın ihbarını tasdik eden hiçbir mu’cizat-ı bâhiresi ve hakkaniyetini gösteren hiçbir hakikat-i âliyesi ve bütün mukaddes ve hakikatli kitapların hülâsatü’l-hülâsası olan Kur’an-ı Mu’cizü’l-Beyan’ın hiçbir âyet-i tevhidiye-i kātıası ve mesail-i imaniyeden hiçbir mesele-i kudsiyesi yoktur ki senin vücub-u vücuduna ve kudsî sıfatlarına ve senin vahdetine ve ehadiyetine ve esma ve sıfâtına şehadet etmesin ve delâleti olmasın ve işareti bulunmasın.

Hem nasıl ki bütün o yüz binler muhbir-i sadıklar, mu’cizatlarına ve keramatlarına ve hüccetlerine istinad ederek, senin varlığına ve birliğine şehadet ederler. Öyle de her şeye muhit olan arş-ı a’zamın külliyat-ı umûrunu idareden, tâ kalbin gayet gizli ve cüz’î hatıratını ve arzularını ve dualarını bilmek ve işitmek ve idare etmeye kadar cereyan eden rububiyetinin derece-i haşmetini ve gözümüz önünde hadsiz muhtelif eşyayı birden icad eden hiçbir fiil, bir fiile; bir iş, bir işe mani olmadan, en büyük bir şeyi, en küçük bir sinek gibi kolayca yapan kudretinin derece-i azametini icma ile ittifak ile ilan ve ihbar ve ispat ediyorlar.

Hem nasıl ki bu kâinatı, zîruha hususan insana mükemmel bir saray hükmüne getiren ve cenneti ve saadet-i ebediyeyi cin ve inse ihzar eden ve en küçük bir zîhayatı unutmayan ve en âciz bir kalbin tatminine ve taltifine çalışan rahmetinin hadsiz genişliğini ve zerrattan tâ seyyarata kadar bütün enva-ı mahlukatı emirlerine itaat ettiren ve teshir ve tavzif eden hâkimiyetinin nihayetsiz vüs’atini haber vererek, mu’cizat ve hüccetleriyle ispat ederler. Öyle de kâinatı, eczaları adedince risaleler içinde bulunan bir kitab-ı kebir hükmüne getiren ve Levh-i Mahfuz’un defterleri olan İmam-ı Mübin ve Kitab-ı Mübin’de bütün mevcudatın bütün sergüzeştlerini kaydedip yazan ve umum çekirdeklerde umum ağaçlarının fihristlerini ve programlarını ve zîşuurun başlarında bütün kuvve-i hâfızalarda, sahiplerinin tarihçe-i hayatlarını yanlışsız, muntazaman yazdıran ilminin her şeye ihatasına ve her bir mevcuda çok hikmetleri takan, hattâ her bir ağaçta meyveleri sayısınca neticeleri verdiren ve her bir zîhayatta azaları, belki eczaları ve hüceyratları adedince maslahatları takip eden hattâ insanın lisanını çok vazifeler ile tavzif etmekle beraber, taamların tatları adedince, zevkî olan mizancıklar ile teçhiz ettiren hikmet-i kudsiyenin her bir şeye şümulüne hem bu dünyada numuneleri görülen celalî ve cemalî isimlerinin tecellileri, daha parlak bir surette ebedü’l-âbâdda devam edeceğine ve bu fâni âlemde numuneleri müşahede edilen ihsanatının daha şaşaalı bir surette dâr-ı saadette istimrarına ve bekasına ve bu dünyada onları gören müştakların ebedde dahi refakatlerine ve beraber bulunmalarına bi’l-icma, bi’l-ittifak şehadet ve delâlet ve işaret ederler.

Hem yüzer mu’cizat-ı bâhiresine ve âyât-ı kātıasına istinaden, başta Resul-i Ekrem aleyhissalâtü vesselâm ve Kur’an-ı Hakîm’in olarak, bütün ervah-ı neyyire ashabı olan enbiyalar ve kulûb-ü nuraniye aktabı olan evliyalar ve ukûl-ü münevvere erbabı olan asfiyalar; bütün suhuf ve kütüb-ü mukaddesede, senin çok tekrar ile ettiğin vaadlerine ve tehditlerine istinaden ve senin kudret ve rahmet ve inayet ve hikmet ve celal ve cemalin gibi kudsî sıfatlarına ve şe’nlerine ve izzet-i celaline ve saltanat-ı rububiyetine itimaden ve keşfiyat ve müşahedat ve ilmelyakîn itikadlarıyla, saadet-i ebediyeyi cin ve inse müjdeliyorlar. Ve ehl-i dalalet için cehennem bulunduğunu haber verip ilan ediyorlar ve iman edip şehadet ediyorlar.

Ey Kadîr-i Hakîm! Ey Rahman-ı Rahîm! Ey Sadıku’l-Va’di’l-Kerîm! Ey izzet ve azamet ve celal sahibi Kahhar-ı Zülcelal!

Bu kadar sadık dostlarını ve bu kadar vaadlerini ve bu kadar sıfât ve şuunatını tekzip edip, saltanat-ı rububiyetinin kat’î mukteziyatını ve sevdiğin ve onlar dahi seni tasdik ve itaatle kendilerini sana sevdiren hadsiz makbul ibadının hadsiz dualarını ve davalarını reddederek, küfür ve isyan ile ve seni vaadinde tekzip etmekle, senin azamet-i kibriyana dokunan ve izzet-i celaline dokunduran ve uluhiyetinin haysiyetine ilişen ve şefkat-i rububiyetini müteessir eden ehl-i dalalet ve ehl-i küfrü, haşrin inkârında tasdik etmekten yüz bin derece mukaddessin ve hadsiz derece münezzeh ve âlîsin!

Böyle nihayetsiz bir zulümden, bir çirkinlikten, senin nihayetsiz adaletini ve cemalini ve rahmetini takdis ediyorum!

سُب۟حَانَهُ وَ تَعَالٰى عَمَّا يَقُولُونَ عُلُوًّا كَبٖيرًا âyetini, vücudumun bütün zerratı adedince söylemek istiyorum!

Belki senin o sadık elçilerin ve o doğru dellâl-ı saltanatının hakkalyakîn, aynelyakîn, ilmelyakîn suretinde senin uhrevî rahmet hazinelerine ve âlem-i bekada ihsanatının definelerine ve dâr-ı saadette tamamıyla zuhur eden güzel isimlerinin hârika güzel cilvelerine şehadet, işaret, beşaret ederler. Ve bütün hakikatlerin mercii ve güneşi ve hâmisi olan “Hak” isminin en büyük bir şuâı, bu hakikat-i ekber-i haşriye olduğunu iman ederek, senin ibadına ders veriyorlar.

Ey Rabbü’l-enbiya ve’s-sıddıkîn! Bütün onlar; senin mülkünde, senin emrin ve kudretin ile senin irade ve tedbirin ile senin ilmin ve hikmetin ile musahhar ve muvazzaftırlar. Takdis, tekbir, tahmid, tehlil ile küre-i arzı bir zikirhane-i a’zam, bu kâinatı bir mescid-i ekber hükmünde göstermişler.

Yâ Rabbî ve yâ Rabbe’s-semavati ve’l-aradîn! Yâ Hâlıkî ve yâ Hâlık-ı külli şey!

Gökleri yıldızlarıyla, zemini müştemilatıyla ve bütün mahlukatı bütün keyfiyatıyla teshir eden kudretinin ve iradetinin ve hikmetinin ve hâkimiyetinin ve rahmetinin hakkı için nefsimi bana musahhar eyle! Ve matlubumu bana musahhar kıl! Kur’an’a ve imana hizmet için insanların kalplerini Risale-i Nur’a musahhar yap! Ve bana ve ihvanıma iman-ı kâmil ve hüsn-ü hâtime ver. Hazret-i Musa aleyhisselâma denizi ve Hazret-i İbrahim aleyhisselâma ateşi ve Hazret-i Davud aleyhisselâma dağı, demiri ve Hazret-i Süleyman aleyhisselâma cinni ve insi ve Hazret-i Muhammed aleyhissalâtü vesselâma şems ve kameri teshir ettiğin gibi Risale-i Nur’a kalpleri ve akılları musahhar kıl! Ve beni ve Risale-i Nur talebelerini, nefis ve şeytanın şerrinden ve kabir azabından ve cehennem ateşinden muhafaza eyle ve cennetü’l-firdevste mesud kıl, âmin âmin âmin!

سُب۟حَانَكَ لَا عِل۟مَ لَنَٓا اِلَّا مَا عَلَّم۟تَنَٓا اِنَّكَ اَن۟تَ ال۟عَلٖيمُ ال۟حَكٖيمُ

وَ اٰخِرُ دَع۟وٰيهُم۟ اَنِ ال۟حَم۟دُ لِلّٰهِ رَبِّ ال۟عَالَمٖينَ

Kur’an’dan ve münâcat-ı Nebeviye olan Cevşenü’l-Kebir’den aldığım bu dersimi, bir ibadet-i tefekküriye olarak, Rabb-i Rahîm’imin dergâhına arz etmekte kusur etmişsem, kusurumun affı için Kur’an’ı ve Cevşenü’l-Kebir’i şefaatçi ederek rahmetinden affımı niyaz ediyorum.

Said Nursî

---

İkinci Şuâ ⇐ | Şualar | ⇒ Dördüncü Şuâ

---