A Kilencedik Sugár
Allah, a Kegyelmes, az Irgalmas nevében.
Dicsőség Allahnak, amikor eléritek az estét, és amikor eléritek a reggelt! És Őt illeti minden dicséret és hála az egekben és a földön, és éjszaka, és amikor deleltek. Ő hozza elő az élőt a halottból, és előhozza a halottat az élőből. És Ő ad életet a földnek annak halála után. És ti is így hozattok majd elő. És az Ő jelei között van, hogy megteremtett benneteket porból, aztán íme! Emberi lények vagytok, szétszóródva. És az Ő jelei között van, hogy teremtett nektek saját magatokból társakat, hogy nyugalmat találhassatok bennük, és szeretetet és irgalmat helyezett közétek. Bizony, ebben jelek vannak azoknak, akik elgondolkodnak. És az Ő jelei között van az egek és a föld megteremtése, és a nyelveitek és színetek változatossága. Bizony, ebben jelek vannak azoknak, akiknek tudásuk van. És a jelei között van az alvásotok éjszaka, és napközben az, hogy az Ő kegyét keresitek. Bizony, ebben jelek vannak azoknak, akik hallanak. És az Ő jelei között megmutatja nektek a villámlást, félelemként, és reményként. És Ő vizet küld le az égből, és általa életet ad a földnek, annak halála után. Bizony, ebben jelek vannak azoknak, akik használják az eszüket. És az Ő jelei között van, hogy az egek és a föld az Ő parancsára állnak. Aztán, amikor szólít benneteket egyetlen szólítással, a földből, íme, mind előjöttök. És Övé mindenki, aki az egekben és a földön van. Mind engedelmeskednek Neki. És Ő az, Aki létrehozza a teremtést, aztán megismétli azt. És könnyű ez Neki. Övé a legmagasztosabb példázat az egekben és a földön. És Ő a Mindenható, a Bölcs.([1])
Ebben a Kilencedik Sugárban ezeknek a magasztos, mennyei ájáknak egy rendkívül fontos szempontját fogjuk kifejteni, amelyek a hit egyik oszlopát bizonyítják, a halottak feltámadásának ezt a hatalmas, szent bizonyítékát magyarázzuk meg.
Az isteni kegy ékesszóló példája, hogy 30 évvel ezelőtt ennek a Muhakemat (Érvelések) című műnek a végén, amelyet azért írtam, hogy a Kegyes Korán magyarázásnak alapelveit kifejtsem, a Régi Said azt írta: „A második cél: Két, a halottak feltámadására utaló Korán-áját fogunk kifejteni és elmagyarázni. Allah, a Kegyelmes, az Irgalmas nevében…”, és itt abbahagyta, és nem tudott tovább írni.
Most, dicsőség és hála Irgalmas Teremtőmnek annyiszor, amennyi a Feltámadásra utaló jelek száma, harminc évvel később megadta nekem a sikert.
Igen, kilenc vagy tíz évvel ezelőtt megadta nekem a Tizedik és a Huszonkilencedik Szavakat, ezt a két ragyogó és erős bizonyítékot, amelyek az isteni rendelést támasztják alá:
„Nézd csak Allah kegyelmének nyomait, hogyan ad életet a földnek annak halála után. Bizony, életet fog adni a halottaknak is. És Ő mindenek felett Hatalmas.”([2])
Ez volt a két ája közül az első. Elhallgattatták a Feltámadást tagadókat.
Most, kilenc vagy tíz évvel a holtak feltámadásába vetett hit e két áthatolhatatlan bástyája után megadta ezt az értekezést is, amely a két fentebb idézett ájából a második magyarázata. Ez a Kilencedik Sugár kilenc „Állomásból” áll, amelyeket a fentebb említett áják jelölnek ki, és egy fontos Bevezetőből.
Bevezető
Két Pont, amelyek a Feltámadásba vetett hit átfogó eredményének számos spirituális hasznát és következményeit magyarázzák meg röviden; annak bemutatása, hogy milyen fontos az emberi élet szempontjából, és különösen a társadalom életének szempontjából, a Feltámadásba vetett hit számtalan bizonyítéka közül egy univerzális bizonyíték összefoglalása, és annak megfogalmazása, hogy mennyire kétségbevonhatatlan és magától értetődő ez a hittétel.
Az első pont
A sok száz bizonyíték közül csak négyre fogunk rámutatni, amelyek igazolják, hogy a Túlvilágba vetett hit elengedhetetlen a társadalom élete és az ember egyéni élete szempontjából, és hogy ez a boldogság, jólét és siker alapja.
Az első: Egyedül a Paradicsom kertjének gondolata az, ami segít a gyermekeknek, akik az emberiség csaknem felét teszik ki, a körülöttük látott halál elviselésében, ami számukra szomorúnak és rémisztőnek tűnik, és segít megerősíteni gyenge, törékeny lelküket. A Paradicsomra gondolva örömet találnak sérülékeny lelkükben, és boldogan élhetnek. Például a Paradicsomra gondolva egy gyermek azt mondhatja: „A kistestvérem vagy barátom meghalt, és madár lett a Paradicsom kertjében. Ide-oda röpköd a Paradicsomban, és boldogabb, mint mi vagyunk.”
A szomorú szemeik előtt zajló gyakori halálesetek, amikor hozzájuk hasonló kisgyermekek vagy felnőttek halnak meg, különben felőrölnék ellenállásukat és tartásukat, és érzékeny szívük, lelkük és elméjük szemükkel együtt zokogna: vagy mély bánatba zuhannának, vagy zavart, szerencsétlen állatokként élnének.
A második bizonyíték: Egyedül a túlvilági élet az, ami által az idősek, akik az emberiség felét adják, képesek elviselni a sír közelségét, és megvigasztalódnak amiatt, hogy életük, amelyhez annyira ragaszkodnak, hamarosan véget fog érni, és világok végéhez közeledik. Csak az örökkévaló élet reménye orvosolhatja szomorú kétségbeesésüket, amit gyermekekéhez hasonlóan érzékeny lelkükben éreznek a halál gondolatára.
Tiszteletre méltó, aggodalommal sújtott anyáink és apáink, akik annyira megérdemlik a szeretetteljességet, és annyira szükségük van lelki békére, különben szörnyű lelki kínokat élnének át, ez a világ sötét börtönné válna számukra, az élet pedig elviselhetetlen gyötrelemmé.
A harmadik bizonyíték: Egyedül a Pokol tüze az, ami képes kordában tartani a fiatalok kavargó érzéseit, a társadalom legfelkavaróbb erejét, és erőszakos túlkapásaikat, ami visszatartja őket az agressziótól, igazságtalanságtól és pusztítástól, és biztosítja, hogy a társadalom élete nyugodt mederben folyjon.
Ha nem félnének a Pokoltól, akkor az erősebb jogán szabadon betölthetnék vágyaikat, és ezek a megrészegült ifjak a gyengék és kiszolgáltatottak életét földi pokollá tennék, és emelkedett emberségüket állati szintre süllyesztenék.
A negyedik bizonyíték: Az ember evilági életének legátfogóbb központja, fő medre, földi Paradicsoma, menedéke és az evilági boldogság erődje a családi élet. Mindenkinek az otthona a saját kis világa. Ennek az otthonnak és a családnak a boldogsága csak valódi, őszinte, hűséges tisztelet és igaz, gyengéd és önfeláldozó szeretet által lehetséges. Ez az őszinte tisztelet és szívből jövő kedvesség abból származik, hogy a családtagok tudják: ők egymás örökkévaló társai, barátai, és a szülői, gyermeki, testvéri és baráti kapcsolataik nem szakadnak meg, hanem tovább folytatódnak az örökkévalóságban, egy soha véget nem érő életben, és hisznek ebben.
Például valaki azt mondja magának: „A feleségem örökös társam lesz egy soha véget nem érő világban. Nem számít, ha most megöregedett, és elvesztette ifjúkori szépségét, mert abban a világban örökké szép lesz!” Az ilyen ember a tőle telhető legkedvesebb és leghűségesebb lesz feleségéhez, örökkévaló kapcsolatuk miatt, és idős társát is olyan szeretettel és csodálattal veszi körül, mintha a Paradicsom legszebb fiatal leánya lenne.
Egy olyan kapcsolat, amely egy-két óra után örök elválással végződik, csak felszínes, ideiglenes, színlelt, állatias érzéseknek enged teret, hamis szeretetnek és tettetett tiszteletnek. És akárcsak az állatok esetében, az önérdek és más, legyőzhetetlen késztetések diadalmaskodnának a szeretet és tisztelet felett, az evilági Paradicsomot Pokollá változtatva.
Tehát a feltámadásba vetett hit több száz eredményének egyike a társadalmi élethez kapcsolódik. Ha a fent felsorolt négy bizonyítékot összevetjük ennek az egyetlen következménynek az előnyeivel, akkor megérthetjük, hogy a Feltámadás igazságának megértése és bekövetkezte az emberiség emelkedett igazsága és univerzális szükséglete. Még egyértelműbb, mint az a bizonyíték az étel létezésére, amelyet az ember gyomrának étel iránti szükséglete kínál.
Azt is bizonyítja, hogy ha az emberiség, amelynek természete rendkívül jelentős, emelkedett és élő, elfeledkezne a Feltámadás igazságának következményeiről, azzal a mikrobák által felfalt, oszló tetem szintjére zuhanna.
A szociológusoknak, politikusoknak és moralistáknak, akik az emberiséget vezetik, és társadalmi és erkölcsi kérdésekkel foglalkoznak, ügyelniük kellene erre! Ők hogyan akarják kitölteni ezt a vákuumot? Hogyan gyógyítanák meg ezeket a súlyos sebeket?
A Második Pont
Ez egy bizonyíték – a számtalan közül egyetlen – összefoglalása, amely abból fakad, hogy a hit többi alaptétele támogatja a Feltámadás igazságát is. A következőképpen:
Minden csoda, amely Mohamed Próféta (s.a.w.) küldött voltára utal, és prófétaságának minden igazolása, igazmondásának minden bizonyítéka együttesen tanúskodnak a Feltámadás valóságáról. Mert az isteni egyedülvalóság bizonyítása után minden, amit ő az életével igazolt, a halottak feltámadása körül összpontosult. És minden csodája, amellyel a korábbi prófétákat erősítette meg, ugyanarról az igazságról tanúskodik.
És a „hiszünk Allah Könyveiben” kifejezés tanúskodása, amely egyértelművé teszi a „hiszünk a Prófétáiban” kifejezés tanúságtételét, szintén ugyanarról az igazságról tanúskodik. A következőképpen:
Minden csoda, igazság és bizonyíték, ami a Csodálatos Korán igazságát támasztja alá, tanúsítja és igazolja a Feltámadás valóságát is. Hiszen a Kegyes Korán csaknem egyharmada a Feltámadásról szól, és a legtöbb rövid szúra elején található szívhez szóló áják erről szólnak. Ájáinak ezreivel közvetlenül és közvetve ugyanezt az igazságot fejezi ki, mutatja be és bizonyítja. Például:
„Amikor a Nap felgöngyölíttetik”([3])
„Ti emberek! Féljétek Uratokat! Bizony, az Óra földrengése szörnyű dolog.”([4])
„Amikor a föld megrázkódik rengésével”([5])
„Amikor az ég meghasad”([6])
„Amikor az ég kettéhasad”([7])
„Miről kérdezik egymást?”([8])
„Eljött-e hozzád az Elborító híre?”([9])
Amellett, hogy a harminc vagy negyven szúra elején található áják teljes bizonyossággal igazolják, hogy a Feltámadás a legfontosabb és legszükségszerűbb igazság a világmindenségben, meggyőző bizonyítékot is szolgáltatnak többi ájáikban erre az igazságra.
Van-e bármi lehetősége is annak, hogy hamis legyen a Túlvilágba vetett hit, amely egy olyan Könyv ezernyi kijelentésén alapszik, amely egyetlen sorának egyetlen következménye a szemünk előtt hozza az Iszlám tudományok tájékozott és kozmikus igazságainak gyümölcseit?
Lehetséges-e tagadni a Napot, vagy a világmindenség létezését? Nem lenne-e az lehetetlen és abszurd?
Lehetséges-e, hogy bár gyakran egy egész hadsereg indul háborúba csak azért, mert egy király egyetlen szavát hazugnak mondta valaki, hamisnak nyilváníthassák a legnagyobb, büszke Uralkodó ezernyi szavát, ígéretét, fenyegetését? Lehetséges-e, hogy ezek hamisak legyenek?
Bár ennek az Uralkodónak, aki tizenhárom évszázada szünet nélkül uralkodik megszámlálhatatlan lélek, elme és szív felett az igazság és valóság kötelékein belül, nevelte és tanította őket, egyetlen jele is elegendő lenne, hogy bizonyítsa a Feltámadás valóságát, Ő ezernyi közvetlen kijelentéssel támasztotta alá azt.
Hát akkor nem szükségszerűek-e a Pokol kínjai annak az ostobának, aki nem ismeri el ezt a tényt? Nem tiszta igazságosság-e?
Továbbá, a Feltámadás igazságának határozott elfogadásával, amit a Kegyes Korán – amely érvényes a jövőben és minden korban is – újra és újra részletesen bizonyít és kifejt, minden kinyilatkoztatott írás és szent könyv, amelyek egy-egy időszakban mérvadók voltak, saját korának megfelelően bizonyított, összefoglaló, rejtett és részletekbe nem menő módon, ezer aláírással erősítve meg azt, amit a Kegyes Korán tanít.
Itt, mivel a témába vág, idézzük a Harmadik Sugár végén található tanúságtételt a hit többi oszlopáról, kiváltképp a prófétákba, könyvekbe és az Utolsó Napba vetett hitről. A Feltámadás meggyőző bizonyítékát alkotja, egy erős, de ékesszóló fohász formájában, amely elűz minden kétséget:
„Kegyelmes Uram!
Nemes Küldötted (s.a.w.) tanítása és a Kegyes Korán vezetése által megértettem és hiszem, hogy elsősorban a Korán és a Küldött (s.a.w.), és az összes kinyilatkoztatott könyv és a próféták egybehangzóan tanúsítják, hogy a Te szépségedet és dicsőségedet leíró Neveid, amelyek mintáit láthatjuk ebben a világban, és hogy kegyeid, amelyek példáit megfigyelhetjük ebben a múlandó életben még ragyogóbban maradnak meg a boldogság hajlékában, és hogy akik ezekre vágynak ebben a világban, azok el fogják kísérni és együtt lesznek velük az örökkévalóságban is.
És egyértelmű csodák és döntő jelek százezreire, mindenekelőtt a Te nemes Küldöttedre (s.a.w.) és a Kegyes Koránra, a sugárzó lelkű prófétákra, a fénnyel telt szívükkel spirituális oszlopként szolgáló Allah barátaira és a ragyogó intellektusú, tiszta tudósokra hagyatkozva, az Általad elküldött írásokban található ígéretek és fenyegetések alapján, és a Te szent tulajdonságaidban, hatalmadban, kegyelmedben, kegyességedben, bölcsességedben, dicsőségedben és szépségedben bízva, és dicsőséged méltósága, uralmad kizárólagossága, és a bizonyos tudás szintjén álló látomások és sugalmazások alapján adják át a jó hírt a dzsinneknek és embereknek az örökkévaló boldogságról, és figyelmeztetik a tévelygőket a Pokollal kapcsolatban – hisznek ebben, és tanúskodnak róla.
Ó, Mindenható, Bölcs! Kegyelmes, Irgalmas! Bőkezű, Aki betartja az ígéretét! Ó, Legyőzhetetlen, Dicsőséges, Fenséges, Hatalmas, Haragvó!
Teljességgel felette állsz annak, hogy ennyi hűséges barátodat, ennyi ígéretedet és tulajdonságodat meghazudtold, és megtagadd mindazt, amit a Te uralmad kizárólagossága megkíván, és számtalan elfogadott szolgád fohászát és könyörgését, akiket szeretsz, és akik szeretnek Téged, és hisznek Benned, és Engedelmeskednek Neked. És felette állsz annak, hogy igaznak nyilvánítsd a tévelygők és hitetlenek tagadását a Feltámadással kapcsolatban, akik hitetlenségükkel, lázadásukkal és tagadásukkal megsértik a Te nagyságod fenségét, szembeszállnak méltóságoddal és dicsőségeddel, és elszomorítják irgalmasságodat. Kijelentjük, hogy a Te igazságosságod, szépséged és kegyelmed messze felette áll az ilyen igazságtalanságnak és rútságnak.
Minden erőnkkel hisszük, hogy ezek az igaz követeid és uralmad hírnökei teljes bizonyossággal, bizonyos tudással tanúskodnak a Te kegyelmed túlvilági kincsestárairól, és az örökkévaló birodalom ajándékairól, és a Te Legszebb Neveidnek megnyilvánulásairól, amelyek majd az örök boldogság hajlékában nyilvánulnak meg teljességükben, és jó hírt mondanak minderről. Hisznek abban, hogy Legnagyobb Nevednek, az Igaznak a sugarában, ami minden valóság forrása, napja és védelmezője, a Feltámadás és a Legnagyobb Gyűlés igazságában, és ezt tanítják szolgáidnak is.”
Ó, Allah, annak kedvéért és tiszteletéért, amit ők tanítanak, adj nekünk és a Risale-i Nur minden diákjának tökéletes hitet, és boldog halált! És add meg nekünk, hogy részesedhessünk a közbenjárásukból! Ámen.
Továbbá, ahogy a kinyilatkoztatott Könyvek igazságát alátámasztó bizonyítékok, és Allah Küldötte (s.a.w.) prófétaságát igazoló valamennyi csoda és bizonyíték közvetett módon a Túlvilág valósgát is bizonyítja, amit ők is mindenekfelett tanítottak, úgy a szükségszerűen Létező létezésének és egyedülvalóságának minden bizonyítéka közvetve tanúskodik a boldogság örökkévaló birodalmának megnyitásáról, ami az uralom és istenség legnagyobb megnyilvánulása lesz.
Mert ahogy a következő bekezdésekben elmagyaráztuk és bizonyítottuk, a szükségszerűen Létező létezése és legtöbb neve és tulajdonsága, mint például az uralom, istenség, kegyelem, kegyesség, bölcsesség és igazságosság szükségessé teszi a Túlvilágot, megkíván egy örökkévaló birodalmat, és a halottak feltámadását, és az Utolsó Ítéletet, hogy a jutalmat és büntetést megadhassa.
Mivel létezik egy örökkévalóság előtt és után létező istenség, bizonyos, hogy létezik a Túlvilág is, az Ő istenségének örökkévaló birodalma.
És mivel ebben az univerzumban és az élőlények között van egy fenséges, bölcs, kegyelmes és abszolút uralom, amely nyilvánvaló, bizonyosan létezik az örökkévaló boldogság hajléka is, amely megmenti ennek az uralomnak a fenségét a lealacsonyodástól, bölcsességét a céltalanságtól, kegyességét a kegyetlenségtől, és mi be fogunk lépni ebbe a birodalomba.
És mivel a határtalan áldások, ajándékok, adományok, a kegyelem és irgalom példái, amelyeket magunk körül látunk, arra utalnak minden elme számára, amely nem hunyt ki teljesen, és minden szívnek, amely nem halott, hogy a Láthatatlan fátyla mögött ott van egy Kegyelmes és Irgalmas, hogy létezik az örökkévaló élet egy örökkévaló birodalomban, amely megmenti az adományokat attól, hogy gúnnyá, az ajándékokat attól, hogy megtévesztéssé, a kegyelmet attól, hogy kínzássá, a kegyességet attól, hogy árulássá váljanak, és az áldásokat valódi áldássá, az adást valódi adássá teszi.
És mivel tavasszal a hatalom tolla a föld szűkös felszínére ezernyi könyvet ír le fáradhatatlanul szemünk láttára, és mivel a toll Tartója százezerszer ígérte meg: „Csodálatos, halhatatlan könyvet írok egy hatalmas birodalomban, könnyebben, mint ahogy most a tavasz könyvét írom ebben a szűkös, zavaros birodalomban, és megengedem, hogy elolvassátok!” – mivel minden kijelentésében említi ezt a könyvet, bizonyos, hogy a könyv legfontosabb részeit már megírta, és a Feltámadással és az Ítélet Napjával hozzáadja majd a lábjegyzeteket is, és feljegyzi benne minden ember cselekedeteinek könyvét is.
És mivel a teremtmények sokaságával a föld állandóan változó fajok százezreinek lakhelye, forrása, gyára, kiállítása és gyűjtőhelye, és a világmindenség szíve, központja, összefoglalása és eredménye, és teremtésének oka, kiemelkedő fontossággal bír, és kicsisége ellenére egyenlőnek számít a hatalmas egekkel, a mennyei kinyilatkoztatások mindig azt mondják: „az egek és a föld Ura”…
És mivel létezik az ember, aki uralkodik a földön, és uralkodik a legtöbb teremtményen, és maga köré gyűjtve aláveti a legtöbb élőlényt, és mivel egy helyre gyűjt, parancsol és megjelenít minden fajt, mintha csak egy lista alapján tenné, feldíszítve őket, hogy ne csak az emberek és dzsinnek, hanem az egek és a világmindenség lakóinak figyelmét is magukra vonják, és a világmindenség Birtokosának dicsérő tekintetét, így nagy fontosságra és értékre téve szert, és mivel tudományai és művészetei útján bemutatja, hogy ő a világmindenség teremtésének célja, legfontosabb eredménye és legértékesebb gyümölcse, és az isteni helyettes ezen a földön, és mivel evilági tekintetben kitűnően rendezte el és mutatta be a Teremtő világának csodálatos műalkotásait, meghagyatott ebben a világban lázadása és hitetlensége ellenére, és büntetése elhalasztásra került, és munkája miatt határideje meghosszabbodott, és engedélyt kapott a sikerre…
És mivel létezik egy rendkívül hatalmas, bölcs és irgalmas Rendező, Aki a hatalmas földgolyót mindenféle fém és ásványkincs raktárává tette, amire az embernek csak szüksége van, de teljességgel meghaladja erejét és lehetőségeit – mert annak ellenére, hogy az ember természeténél fogva gyenge, tehetetlen és rászoruló, megszámlálhatatlan igénye és gondja van – és mivel Ő mindenféle étel raktárává tette, és az embernek tetsző mindenféle árucikket felvonultató bolttá, és ilyen módon gondoskodik az emberről, és táplálja, és megadja azt, amire szüksége van…
És mivel létezik egy Úr, Aki szereti az embert, és megszeretteti Magát vele, Aki örökkévaló, és örökkévaló világai vannak, és igazságosan és bölcsen tesz mindent, és mivel az örökkévaló Uralkodó uralkodásának a fensége és örökkévaló birodalma nem fér bele ebbe a rövid evilági életbe és az ember múlandó életébe,
az ideiglenes földi létezésbe, és mivel az emberek között történő rengeteg igazságtalanság és elnyomás, ami ellentétes a világmindenség rendjével, igazságosságával, szépségével és egyensúlyával, és az emberek tagadása, árulása és hitetlensége Jótevőjükkel szemben, Aki pedig gyengéden gondoskodik róluk – mivel ezek nem kapják meg büntetésüket ebben a világban, és a kegyetlen zsarnok jólétben éli le életét, a boldogtalan elnyomott pedig nehézségek közepette, és mivel az abszolút igazságosság, amelynek nyomait megfigyelhetjük az egész világmindenségben, teljességgel ellentétes azzal, hogy a kegyetlen elnyomó és a szerencsétlen elnyomott halálukban egyenlők legyenek, semmiképpen nem engedné ezt…
És mivel ahogy a világmindenség Birtokosa a Földet kiválasztotta a világmindenségben, és az embert a Földön, és magas rangot és fontosságot adott neki, úgy az emberek között kiválasztotta a prófétákat, Allah barátait és a tiszta tudósokat, valódi, igaz emberi lényeket, akik megfelelnek az Ő uralma céljának, és hitükkel és alávetettségükkel megszerettetik magukat Vele, Ő barátaivá és megszólítottjainak választotta őket, csodákat és sikert ad nekik, és mennyei csapásokkal bünteti meg ellenségeiket.
És ezek közül az érdemes és szeretett barátok közül kiválasztotta vezetőjüket és büszkeségüket, Mohammed Prófétát (s.a.w.), és hosszú évszázadokon keresztül az ő fényével világította meg a fél földgolyót és az emberiség egyötödét, mintha csak az egész világmindenséget érte teremtette volna, célja általa, és a vallása, és a Kegyes Korán által nyilvánult volna meg.
És bár végtelenül értékes szolgálataiért végtelen életet érdemelt volna, csak 63 rövid évet élt, súlyos nehézségek és nagy erőfeszítések közepette.
Lehetséges-e egyáltalán, hogy ő ne legyen feltámasztva, társaival együtt? Hogy ők lelkükben ne éljenek most is? Hogy örökre megsemmisültek volna? Allah mentsen, ezerszer is! Igen, a világmindenség és világunk valósága megkívánja, hogy ő feltámadjon, és azért fohászkodnak a világmindenség Birtokosához, hogy éljen…
És mivel a Hetedik Sugár, a Legnagyobb Jel egy hegy erejével, harminchárom érvvel bizonyította, hogy a világmindenség egyetlen kéz munkája és egyetlen Lény birtoka, és magától értetődően bizonyította az Ő egyedülvalóságát és egyetlen voltát, az Ő isteni tökéletességének eszközeit, és az egyedülvalóság és egyetlenség által minden élőlény olyanná válik, mint az engedelmes katonák és készséges hivatalnokok, és a Túlvilág eljövetelével a tökéletesség megmenekül a hanyatlástól, az abszolút igazságosság a gúnyos kegyetlenségtől, az univerzális bölcsesség az ostoba abszurditástól, a mindent átfogó kegyelem a megalázó kínzástól, a hatalom méltósága a megalázó tehetetlenségtől, megszabadulnak mindezektől…
Bizonyos és kétségbevonhatatlan, ahogy ennek a hat érvnek az igazsága szükségszerűvé teszi – hat az Allahba vetett hit több száz szempontja közül – hogy a világ vége el fog jönni, és a holtak feltámadása meg fog történni. A jutalom és a büntetés hajléka megnyittatik, hogy a föld fent említett fontossága, központi volta és az ember fontossága és értéke megnyilvánulhasson, és a fent említett igazságosság, bölcsesség, kegyelem és a bölcs Rendező uralma megalapoztasson, és az örökkévaló Úr igazi, Utána vágyakozó barátai megmeneküljenek az örök megsemmisüléstől, és a legkiemelkedőbbek és legérdemesebbek ezek közül a barátok közül megkaphassák minden élőlényt boldoggá tevő és lekötelező szolgálatuk jutalmát, és az Örökkévaló Uralkodó minden hibától és hiányosságtól való mentessége megnyilvánuljon, megnyilvánuljon, hogy hatalma mentes minden tehetetlenségtől, bölcsessége minden hibától, igazságossága minden zsarnokságtól.
Röviden: Mivel Allah létezik, teljes bizonyossággal létezik a Túlvilág is.
Valamint ahogy minden őket alátámasztó bizonyítékkal együtt a hit fenti három alaptétele igazolja és szükségessé teszi a Feltámadást, és erős bizonyítékul szolgál az örökkévaló birodalomra, a következőképpen:
Az angyalokat és istenszolgálatukat alátámasztó minden bizonyíték, számtalan megfigyelésük és a velük folytatott beszélgetés, közvetett módon a spirituális világ létezését bizonyítják, és a Láthatatlan világáét, és a Túlvilág örökkévaló birodalmát és világát, és a boldogság hajlékának létezését, és a Poklot és a Paradicsomot, amelyek a jövőben be lesznek népesítve emberekkel és dzsinnekkel. Mert Allah engedelmével az angyalok látják ezeket a világokat, és beléphetnek oda. És a magas rangú angyalok, akik találkoznak az emberekkel, mint például Gábriel, egybehangzóan beszélnek ezekről a világokról, és az oda való utazásaikról. Ahogy az Amerikából érkezettektől származó információ okán bizonyosak vagyunk abban, hogy Amerika létezik, még ha soha nem is láttuk, úgy az angyaloktól származó információ okán, amelyet százszoros megegyezés támogat, ugyanilyen bizonyossággal kell hinnünk az örökkévalóság birodalmában, a Túlvilágban, a Paradicsomban és a Pokolban. És így is hiszünk benne!
Valamint az isteni elrendelésbe vetett hitet alátámasztó bizonyítékok, amelyeket leírtunk az isteni elrendelésről szóló értekezésben, a Huszonhatodik Szóban közvetve a halottak feltámadását is bizonyítják, és a cselekedetek lemérését a legnagyobb Mérlegen, és a cselekedetek feljegyzéseinek nyilvánosságra hozását. Mert minden dolog kijelölt menetének feljegyzése a rend és egyensúly tábláira, és minden élőlény élettörténetének bevésése memóriájába, és minden lelkes teremtmény cselekedeteinek feljegyzése, elsősorban az emberé, a Megőrzött Táblára – az ilyen átfogó elrendelés, bölcs meghatározás és pontos feljegyzés és megőrzés csak a legnagyobb bíróság előtt tartott, mindenre kiterjedő ítélet eredménye lehet, ahol a végleges jutalmakat és büntetéseket kiosztják. Ez az átfogó és pontos feljegyzés és megőrzés különben teljesen értelmetlen és céltalan lenne, és ellentmondana a bölcsességnek és valóságnak.
Valamint, ha nem lenne Feltámadás, a világmindenség isteni elrendelés tollával írott könyvének bizonyos jelentései semmivé válnának, ami pedig teljesen lehetetlen. Ugyanolyan lehetetlen, mint a világmindenség létezését tagadni, valójában őrültség.
Röviden: A hit öt pillére minden bizonyítékával együtt megkívánja a Feltámadás és az Utolsó Ítélet bekövetkeztét és létezését, és a túlvilági birodalom megnyitását és létezését, tanúskodnak ezekről és szükségszerűvé teszik őket. Ezért, mivel ilyen hatalmas és megrendíthetetlen bizonyítékok léteznek a Feltámadásra, tökéletesen megfelelve hatalmasságának, úgy, hogy a Csodálatos Korán csaknem egyharmada e körül a téma körül forog, és minden igazságának kiindulópontjává és alapkövévé teszi, és mindent erre épít.
(Itt ér véget a Bevezető.)