Translations:Yedinci Şuâ/250/hu

Rövid összefoglalójaként annak, amit utazónk a világmindenségtől tanult a hitről, azt mondhatjuk az Első Állomás Tizennyolcadik Lépcsőjén:

„Nincs más isten, csak Allah, A Szükségszerűen Létező, Akihez még csak hasonló sem létezhet, Akinek minden dolog alárendelt, az Egyetlen, az Egyedülálló, akinek szükségszerű létezését és egységét bizonyítja a világmindenség hatalmas könyve, amely a Hatalmas Korán megtestesülése, a díszes és rendezett hely, a ragyogó és jól szervezett város, szúráival, ájáival, betűivel, fejezeteivel, részeivel, oldalaival és soraival, amelyek összhangban vannak egymással és alapjaikkal, a fajokkal, a részekkel, a lakóival és mindennel, ami ide érkezik és innen távozik, a teremtettség mindent átfogó igazságának tanúságtételével, minden tudós és teológus egyetértésével, a bizonyossággal, amit formájának és tartalmának változása jelent, a bölcsességgel és szabályossággal, betűinek és szavainak kiegyensúlyozott és fegyelmezett megújulásával, és az együttműködés, kölcsönös segítség, gondoskodás, egyensúly és megőrzés hatalmas igazságának tanúságtételével, amely minden teremtmény között megfigyelhető, tanúsító és világos látomással.”